Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 20 (97. szám) - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1884 mintegy 164 ország képviselői - valószínűleg nem értenek hozzá ők sem egységesen , hogy a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme a talajterhelésen keresztül is indokolt, és a talajterheléssel összeköttetésben is alkalmazható szankció. (2.40) Itt jön a jogi kérdés. Ön egy nagy ökológus, én meg egy gyenge jogász, vályogász vagy trágyajogász is, mert kipróbáltam ezt a szakmát, de nem szégyellem. Jogilag próbáltam az ön figyelmét felhívni arra, hogy ebben a törvén yben három, egymástól független jogintézmény működik, és az, hogy felszíni víz és felszín alatti víz: az egyiket a vízterhelési díjjal, a másikat a talajterhelési díjjal kezeli. Jogilag különválasztottan kezeli, de természetét, a célját és a hatását tekint ve ez a kettő ugyanaz. Ezen itt fogunk akkor reggel négy óráig vitatkozni, és ne is lépjünk tovább, maradjunk a felszíni és a felszín alatti vizeknél, holott annak a szárazanyagnak és a szennyvíziszapnak a tartalma, amely szennyvíziszap megfelelő kezelés u tán kivihető, és talajjavító anyagként használható fel, nyilvánvalóan nem terheli, hanem javítja a környezetet. Ezért aztán én nem értem, hogy miért kellene arra külön terhelési díjakat kiróni. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Pap Já nosnak adom meg a szót. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Én nem fogom folytatni a vitát reggelig, mert azt gondolom, ha nem tudjuk egymást meggyőzni, akkor annak nem az a módja, hogy addig beszélünk, míg valamelyikünk ki nem fárad . Én azt szeretném öntől megkérdezni - és azon gondolkodjon el , hogy vajon a szennyvizet lehet a vízbe engedni vagy a szennyvíziszapot. És vajon a nagy európai gyakorlatban is a szennyvíziszapot helyezik el a talajra vagy a szennyvizet? Egyébként a szenn yvizet is elhelyezik. Innentől kezdve aztán természetesen szét lehet választani jogilag ezeket a dolgokat, csak szeretném elmondani: a szennyvíziszappal, a benne lévő elemekkel terheljük a talajt, hiszen nehézfémek vannak benne, még a hasznos tápanyagok me llett is. Egyébként a szennyvízzel is terheljük a vizet, mert abban is vannak nehézfémek. De a kettőt úgy szétválasztani, logikátlanul odarakni az egyiket, ahová nem való, a másikat pedig oda, ahová szintén nem való - én azt gondolom, hogy ezt meg lehet ma gyarázni, csak kicsit nehézkes. Tisztelt Államtitkár Úr! Még egy dolgot magyarázzon meg, és ígérem önnek, a szennyvízzel és a szennyvíziszappal nem fogom terhelni sem önt, sem az itt lévő néhány képviselőt. Nem tudom, hogy miért mondta azt, hogy egyetemi m eg kioktató stílus, mert nem gondolom, hogy ez így lenne; próbálom lassan mondani a késői órára tekintettel. A szennyvízben vannak bizonyos elemek. Árulja el nekem, hogy ha a szennyvízben 24 elemet fontosnak tartanak mint terhelő elemet felsorolni, és bizo nyos szorzóval ellátni, tessék mondani, a szennyvíziszapban miért csökken le ez 8ra? A szennyvíziszapban sokkal töményebben szerepel! Tehát vitatkozhatunk, mehetünk előre. Önt nyilván a munkatársai, a beosztottjai megpróbálták meggyőzni, hogy ez a törvény jó, és van itt az ellenzékben egy képviselő, aki megpróbál ebben okoskodni. Üljön le, tisztelt államtitkár úr, leülök szívesen önnel, és beszéljük meg, megmutatom, hogy miért rossz. Nem attól lesz valami jó, hogy ön megpróbálja nekem elmagyarázni, hogy jo gilag ez miért így jó. Nem lehet megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, tisztelt államtitkár úr. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Kis Zoltán államtitkár úr következik. DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Nos, azt kéri, hogy magyarázzam meg, aztán azzal fejezi be, hogy nem lehet megmagyarázni azt, ami megmagyarázhatatlan. Én mégis kísérletet teszek arra, hogy
