Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
173 válna szükségessé, még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy a jognyilatkozat pótlása nem jár tényleges joghátránnyal az annak megtételét megtagadó fél számára. Ismert számos olyan eset, amikor a társasházi közösség döntő többsége azért nem tud egyegy kérdésben dűlőre jutni, bevételt teremteni, m ert egykét tulajdonostárs megakadályozza az alapító okirat módosítását. A törvényjavaslat egyetlen vonatkozásban áttöri a fenti elvet: a 3. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy az alapító okirat felhatalmazása esetén a közgyűlés az önálló albetétként kial akítható közös tulajdonrész elidegenítéséről kétharmados többséggel döntsön. Indokolt ezen elv továbbvitele a törvényjavaslat egészén, és célszerű lenne inkább egy olyan megközelítést alkalmazni, hogy a törvény csak taxatíve felsorolt esetekben tegye kötel ezővé az egyhangú döntést. Az előterjesztő egyébként e rendelkezés megalkotásánál a gyakorlati élet tapasztalataiból indult ki, azonban ezt az elvet nem vitte következetesen végig, hiszen nem terjesztette ki például azokra az esetekre, amikor valamely közö s tulajdonrész a ténybeli helyzet okán ténylegesen csak egy tulajdonostárs rendelkezésébe, használatába kerül, akinek azonban ezt nincs módja megvásárolni a társasháztól, csak akkor, ha valamennyi tulajdonostárs beleegyezik. Ennek tipikus esete például, am ikor egy tulajdonostárs tulajdonába több albetét kerül, és mód van a lakások összevonására, arra azonban nincs lehetősége a tulajdonostársnak, hogy valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül megvásárolja az albetétek között elhelyezkedő közös tulajdoni részt. E körben említést érdemel, hogy a javaslat 25. §a a jelenleg hatályos törvény 19. §ával egyező megszövegezéssel lehetővé teszi a közös tulajdon bírói megszüntetését, ehhez azonban megkívánja a közgyűlés határozatát, amely a törvényből következően egyszerű többséget jelent, ugyanakkor ez azonban értelemszerűen az alapító okirat módosításával jár együtt, melyhez valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. A rendelkezések között feloldhatatlan ellentmondás van, amely ellentmondás koncepcionáli s megszüntetése mindenképpen kívánatos, ehhez azonban a javaslat egészét kell újragondolni, és egyértelmű alapelveket rögzíteni, melyek konzekvensen érvényesülnek a törvény egészében. A törvényjavaslat indoklása új elemként hivatkozik a 3. § (3) bekezdésér e, amely bevezeti a sortartásos kezesség intézményét. Ez a hivatkozás azért különösen meglepő, mert a jelenleg hatályos törvény szó szerint a javaslatban szereplő megegyező szabályozást tartalmazza, tehát itt az indoklással ellentétben semmilyen új elem ni ncs. Ugyanakkor azonban az a lehetőség, amelyet a törvényjavaslat továbbra is biztosít, hogy a tulajdonostársak a szervezeti és működési szabályzatban az alapvető rendezőelvtől eltérve, belátásuk szerint határozzák meg a kezesi felelősség mértékét, a dönté si arányra figyelemmel számottevő aggályt vet fel a lehetséges visszaéléseket illetően. Számszerűen kifejezve: a törvényjavaslat alapján mód van arra, hogy a tulajdonostársak 51 százaléka az esetleges felelősség mértékét a másik 49 százalékra nézve indokol atlanul terhesebben állapítsa meg. Ez a tulajdonosi rendelkezési jog olyan korlátozása, amely a magántulajdon elvén álló jogrendszerben még a fentiekben kifejtett korlátozás, szükségszerűségek miatt is elfogadhatatlan. Az pedig tapasztalati tény, hogy az e mberi ellentétek, konfliktusok szinte minden társasházban kialakulnak, elfajulnak, és nem szerencsés az ilyen konfliktusokból eredő lehetséges összecsapások színterét erre a kérdéskörre is kiterjeszteni. A szervezeti és működési szabályzat kötelező tartalm ának definiálása valóban nóvum a jelenlegi törvényhez képest, azonban ez a kötelező tartalom számos aggályt is felvet. A tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására vonatkozó szabályozás szükségessége - mint kötelező tartalmi elem , a m ár hivatkozott döntési arányokra figyelemmel ellehetetlenítheti egyes tulajdonostársak számára a tulajdonokkal történő valós rendelkezési, használati lehetőséget, tekintettel a törvényjavaslat 17. §ában megfogalmazottakra is. Figyelemmel arra, hogy a java slat ekként való megfogalmazása igen széles körű jogértelmezésre és tág önkényre ad alkalmat, ez a rendelkezés más jogi rendelkezésekben mindenekelőtt a szerzett jogok védelmére vonatkozó előírásokba ütközik. (12.00)
