Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
170 tulajdoni arányokhoz tapad a közös költ ségek viselése, de minden eltérésben a tulajdonosok megállapodhatnak. Akiknek egyébként nagy szerződéskötési szabadságuk van, csak arra kell ügyelniük, hogy ha egyszer megállapodtak egy működési rendben a szervezeti és működési szabályzatban, attól eltérni csak a törvény szerinti szavazattöbbséggel van módjuk. (11.40) Egy kérdéssel szeretnék már itt foglalkozni, módosító indítvány is tartalmazni fogja, hogy, hát elnézést, de valaki kitalálta, gondolom én, tehát valaki meg is szerette azt a gondolatot, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatott tevékenység megváltoztatásához - ha tehát valaki mást akar a továbbiakban folytatni, mint korábban , a hasznosításhoz a tulajdonostársak jóváhagyása között fölhívja az úgynevezett elsősorban érdekelt szo mszédos társtulajdonos minősített véleményének a kikérését. A gondolat azért jól hangzik, érdekes, de számomra kezelhetetlen, mert a törvény értelmező rendelkezései között meg is mondja, hogy ki az a szomszédos tulajdonos: a két oldalsó tulajdonos, aki azo nos szinten van a használni kívánt, nem lakás céljára szolgáló ingatlannal. Azt gondolom, hogy ez azért képtelen rendelkezés, most maradjunk egyelőre az azonos szinten lévő oldalsó szomszédoknál; tehát képzeljük el azt a tulajdonost, aki nem lakás céljára szolgáló helyiségében cselgáncstanfolyamot óhajt folytatni, tánctanárságot vagy aerobiktanfolyamot, és az alatta lévő tulajdonostársnak nincsen ilyen jogosítványa, hogy ő fölléphessen, mert ő nem tartozik az értelmező rendelkezések szerinti oldalsó tulajd onostárshoz. De amiért még vadabb ez a szellemesnek tűnő ötlet, az pedig az, hiszen valamennyien tudjuk, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek a társasházakban a városokban jellemzően a földszinti részen vannak, azok vagy garázsok, vagy lábasházak ü zlethelyiségei és egyebek. Hadd kérdezzem meg, hogy a szomszéd garázsnak, mondjuk, a negyedik emeleten lakó tulajdonosa miféle érdeksérelem alapján minősíthet magának jogokat, hogy a garázsszinten őt miféle tevékenység zavarja jobban, mondjuk, annál, aki e garázs fölött lakik effektív a lakásában. Tehát ez egy átgondolatlan, rossz szabályozás. Azt hiszem, hogy a gondolat megszeretése mellett is helyesebb lenne ezt mellőzni. Fontos szabály - ezt azért nem kívánom megismételni, mert elhangzott - a jelzálogjog bejegyzése, illetve a jelzálogjog bejegyzéséhez vezető eljárás szabályozása. Amit, mondjuk, ígértem, bár ezt nem kérte tőlem senki, de azért én elmondom, hogy mik azok a módosított szavazati arányok, amelyeket ismerni kell a társasház működéséhez. Tehát a működési szabályok kikerülnek az alapító okiratból, de nincs változás abban, hogy az alapító okiratot egyhangúlag kell megszavazni és egyhangúlag lehet módosítani. Azonos szavazati arányok vonatkoznak a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre . Az alapító okirat módosítása fő szabályként ugyan egyhangú, csak akkor van lehetőség alacsonyabb szavazatszámmal eldönteni a módosítást, ha ez a törvény, amiről itt szó van, ezt külön megengedi. Ha az építési munka - és ez fontos kérdés, hadd hívjam föl rá a figyelmet, mert ez jellemző, ez előfordul a társasházak életében , amit a tulajdonostárs a saját lakásában végez, a közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti, akkor egyhangú szavazatot kell hozni az érintett vonatkozásban a társtulajdonosoknak. Mikor van ilyen? A saját lakásban építkezést szabadon teszi, ehhez nem kell engedély. De ha a lakásban van olyan közös tulajdonú építmény, mint például egy szellőzőcső vagy valamilyen fűtésvezeték, ami közös tulajdonba tartozik, és az építkezés ezzel is k apcsolatos, a minősített többség szabályai szerint lehet ahhoz az építkezéshez hozzájárulni. Egyhangú határozattal lehet dönteni arról, és ez is fontos kérdés, ha a rendes gazdálkodás körét meghaladó felújítást, építkezést dönt el a közösség a közös tulajd onon. Tehát ha közösen úgy döntenek, hogy egy szintet fölemelnek, ráépítenek a társasházra, ez nyilvánvalóan meghaladja a rendes gazdálkodás körét, ez rendkívüli kiadás, ehhez egyhangú határozat szükséges. Ez több annál, mint a fenntartással járó tipikus m unkálatok, tehát egy festés vagy a villanyszerelés, vagy a liftjavítás, ami egyszerű többséggel elhatározható. Kétharmados szabályt ír elő a törvény a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítési jogra. Ez viszonylag új szabály, nem ebben a törvényben jelen ik meg, de új. Ha tehát a közös tulajdonon
