Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
171 építkezéssel kialakítható önálló ingatlan, akkor az a rész, ami kialakítható önállóan, elidegenítésre kerül az építő részére, ezt kétharmados szavazati aránnyal döntheti el a tulajdonközösség. Többségi szavazati a rány kell olyan lényeges kérdésekhez, erről esett szó, mint a szervezeti és működési szabályzat megalkotása, módosítása, tiltó határozat meghozatala nem lakás céljára szolgáló helyiség használata tekintetében. Igazából ezek a lényeges kérdések, és ezen túl , ezt fontos tudni, a törvény azt mondja, hogy minden nem nevesített kérdésben határozatképes közgyűlésen - itt álljunk meg egy pillanatra, ez azt jelenti, hogy a közgyűlésen megjelenik a tulajdoni arányok több mint a fele , tehát ilyen határozatképes köz gyűlésen leadott többségi szavazattal lehet valamennyi más kérdést eldönteni, mint amelyek korábban említésre kerültek. Néhány momentumot arról, ami nem általános vita tárgya, de egy technikai szabálynál, azt gondolom, helyes már most beszélni róla. Van eg y olyan rendelkezése a törvénynek a 8. § (2) bekezdésében, amely azt mondja, hogy ha több épületből áll a társasház, akkor lehet kérni a tulajdonosok egy csoportjának, nyilván valamelyik épületben lakóknak, hogy ez alakuljon önálló társasházzá; akkor - mon dja , ha a meglévő társasház tulajdonosainak méltányos érdekét ez nem sérti. Azt gondolom, hogy ez egy téves rendelkezés, mert nyilván a megmaradó társasház érdekeit kell vizsgálni, a meglévőben a kérelmet elindító tulajdonostársak is társként minősülnek, tehát ez nyilvánvaló tévedésnek tűnik. Említettem már a szomszédos tulajdonostárs fogalmát. Technikailag ezt tévesnek tartjuk, és az adott jogszabályhelyen belül is problémás a megfogalmazás, de ez módosító indítvány tárgya lesz. Említés történt arról is, és ezt én is fontosnak tartom, hogy bizonyos adatokat, amelyek a tulajdonjoggal kapcsolatosak, a közös képviselőnek be kell jelenteni. Azért nem méltatom ezt a rendelkezést, mert ez többször elhangzott, és a szükségesnél többször nem hiszem, hogy ismételn ünk kell egymást vagy a jogszabályt. Itt is egy technikai problémára szeretném fölhívni a figyelmet. Úgy rendelkezik ez a javaslat, hogy az így megnyert adatokat a közös képviselő legfeljebb a szolgáltató cégeknek szolgáltathatja ki, illetve a bíróságnak. Nyilvánvaló, hogy ez a közös képviselő a tulajdonostársaknak is jogosult és köteles ezeket az adatokat rendelkezésre bocsátani; erről amúgy a javaslat nem szól. Az abszolút technikai elírásból származó problémákat nem említem. Lényeges kérdés szerintem, eg y fontos és jó új rendelkezésnek a nem kellő alapossággal végiggondolt törvénybe foglalása, ezek azok az összeférhetetlenségi szabályok, amelyek a közös képviselettel, illetve ingatlankezeléssel kapcsolatosak, és fölsorolja a törvény, hogy ki nem végezhet ilyen vállalkozói tevékenységet. Értelemszerűen beszél arról is, hogy nem végezhet, aki ilyen tevékenység kapcsán korábban jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ehhez képest mikor előírják, hogy mit kell neki produkálnia, bizo nyítania a hivatal elfoglalásakor, csak a köztartozás úgynevezett nemleges igazolására köteles. Nem köztartozás persze a jogerős bírói ítélettel megállapított fizetési kötelezettség, de a dolog természeténél fogva ez a leglényegesebb. Tehát itt olyan tarta lmú módosító javaslat benyújtására kell hogy sor kerüljön, ami legalább annyit tesz, hogy a jövőbeli vállalkozó teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzon arról, hogy ilyenféle tartozása nem áll fönn, és a társasházközösségnek módja van ennek alapj án elbírálni, hogy alkalmazzae, megbízzae a vállalkozót vagy sem. Mindezzel együtt ez egy időszerű és helyes jogszabály, még egyszer megismétlem: nem egy politikai ügy; sok százezer ember várta azt, hogy pont kerüljön a bíróság által nem megnyugtatóan el dönthető ügyei kezelésére. (11.50) Ez a jogszabály nem tesz egyebet, mint ennek kísérel meg megfelelni, technikailag tulajdonképpen rendezi a társas együttélés bizonyos szabályait; nyilván nem tökéletesen, de hogy ez jobb legyen, az országgyűlési képviselő k dolga is, semmi esetre sem politikai kérdés.
