Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
169 társasházakban élők vitái vetették fel azok at a problémákat - és meggyőződésem szerint teljeskörűen , amelyeknek a megoldására ez a törvény most törekszik. Amennyiben nem lenne képtelenség, akkor azt mondanám - fogalmilag nem az, csak jogilag ilyet nem ismerünk , hogy ez a törvény nem más, mint e gy jogegységi törvény. Tehát különböző szinten, különböző értékeléssel, mérlegeléssel megalkotott jogszabályok alapján hozott bírói ítéletek fölvetettek olyan életbeli problémákat, amelyeket a törvényalkotó most megkísérel megoldani. Arra tennék kísérletet , hogy a törvénnyel és kizárólag a törvénnyel foglalkozva beszélnék azokról az elemekről, amelyek valójában újak, kizárólag szolgáltató jelleggel, de felhívnám a tárca képviselőjének a figyelmét, hogy célszerűnek látszik egy ilyen szolgáltató típusú jogsza bálynál külön rendezni a különböző minősített szavazással eldöntendő kérdéseket. Tehát ha már a célunk az, hogy a társasházi közösségek lehetőleg perek igénybevétele nélkül, maguk között legyenek képesek rendezni az ügyeiket, akkor minél egyszerűbb, minél inkább áttekinthető jogszabállyal álljunk rendelkezésre ehhez. Végül tudva azt, hogy ez általános vita, tehát ha nem is a részletezés szabályai szerint, de néhány olyan kérdéssel szeretnék foglalkozni, amit ez idő szerint rendezetlenn ek tartok - túl azon, amelyek itt elhangzottak , és amelyekkel kapcsolatban jelzem, hogy módosító indítványok beterjesztésére fog sor kerülni. Az új jogszabályok közül nem kívánom mindegyiket ismertetni, csak azokat, amelyek valóban újak és amelyek megíté lésem szerint lényegesek, lényegesek elsősorban a társasházban élők szempontjából. A lakások közül, tehát amiben emberek laknak, jellemzően közös tulajdonba kerül a házfelügyelői és szolgálati lakás. Ez nagyon népszerű perfajta volt az említett kilencvenes évekkel kezdődő lakásprivatizáció után, perek tucatjai, százai szóltak arról, hogy a házfelügyelői lakás, gondnoki, szolgálati lakás külön tulajdonba kerülhet, vagy pedig közös tulajdonban van. Akik átélték ezt az időszakot, tudják, hogy a legkülönbözőbb szervezetek tűzték zászlajukra azt, hogy ez a kérdés valamilyen módon rendezésre kerüljön. Tehát én szeretném tájékoztatni az érdeklődőket, hogy e törvény szerint a házfelügyelői, illetve gondnoki, szolgálati lakások a társasház közös tulajdonába tartoznak . Egyértelművé teszi a törvény azt is, a korábbi vitakérdést eldöntve, és ezért mondom azt, hogy ez egy jogegységi törvény, hogy a nem lakásokat tartalmazó nagy iroda, épületkomplexumok, amelyek üdülőket, garázsokat vagy irodákat tartalmaznak, ugyanolyan jogszabály alá, a társasházi törvény alá esnek, mint a lakásokat magukban foglaló társasházak. Lényeges kérdés, bár ez szerencsés módon már hosszú évekkel ezelőtt eldőlt, az úgynevezett előbérleti és elővásárlási jog kérdése, ami soha nem volt vitás a külö n tulajdont képező lakásokat illetően, hogy itt ilyenféle elővásárlási, előbérleti jognak nincs törvényi alapja, csak szerződéses alapja; ugyanakkor tisztázza most a jogszabály, hogy törvényen alapuló előbérleti, elővásárlási jog nincs a nem lakás céljára szolgáló helyiségeken sem, kivéve, ha a tulajdonosok szerződésben úgy állapodnak meg, hogy az alapító okiratba belefoglalják ezt a kötelezettséget. Arról szeretném tájékoztatni a társasházban élőket, illetve azt, aki a képviseletüket ellátja, hogy amennyib en az alapító okirat nem tartalmaz előbérleti és elővásárlási jogot, úgy a törvényen alapuló ilyenféle elővásárlási jog nincs. Tudni kell azt is, hogy a különböző egyéb jogszabályokon alapuló elővásárlási vagy előbérleti jog megelőzi a szerződéssel alapíto tt jogot. Különböző, ma még hatályban levő lakásjogszabályokban vannak ilyen rendelkezések, elsősorban önkormányzati rendeletekben. A törvény meghatározza - helyesen , hogy az alapító okiratnak melyek a kötelező kellékei. Röviden elintézhető a kérdés azza l, ez ma már helyesen elhangzott, hogy a tulajdonjoggal szorosan összefüggő kérdések tartoznak az alapító okiratra, minden egyéb, ami a társasház működésével kapcsolatos, az a szervezeti és működési szabályzat része, amit viszont kötelezően meg kell alkotn ia minden társasháznak. Fontos kérdés, és szintén a bírói gyakorlatból merítette a jogalkotó az igényt, hogy a közös költségek viselésének szabályait a társasház közössége írásba kell hogy foglalja, ennek hiányában a
