Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 15 (96. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak, avagy milyen is a szocialista »üreszseb« program" címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
1661 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bérre visszatérve, jövő évre 6 százalék béremelést irányoztak elő, ezt elbocsátásokból... Mondják meg: 1500 település i önkormányzatnál a falugondnokot, aki az öregekkel foglalkozik, a köztisztasággal foglalkozót, a védőnőt, az óvónőt küldjék el? Mit tegyenek ezek a kistelepülések? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök azt mondják, minden rendben van. Toller képviselő úr meg a zt mondja, hogy honnan ezekre a feladatokra a pénz. Nos, erről tárgyalhatunk, de önök egész nap nem ezt tették. Köszönöm szépen. (12.50) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál felszólalásra megadom a szót Gulyás Józsefnek, a Szabad Demokraták Szöve tsége képviselőjének. Parancsoljon! GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Jó visszatérni a rendes hozzászólások körébe. Közel két órája kétpercezünk itt a parlamentben, és a mai vitanap egy politikai vitanap, amelyet a Fidesz kezdeményezett, is mételten, ami egyébként helyes, hogy beszéljünk az önkormányzatok helyzetéről, az önkormányzatok működőképességéről. Ha erről beszélünk, akkor tényleg, azt gondolom, jó lenne, ha tárgyszerű vitát tudnánk ebben a Házban folytatni, de úgy látszik, hogy erre egyre kevesebb az esély. Bizony, a tavalyi költségvetési vitában sem sikerült ez nekünk, mert az ellenzék már akkor olyan minősítésekkel aggatta tele az önkormányzatok működőképességét, amihez képest nehéz volt tárgyszerűen beszélni a témáról. Kilátástalan ságról hallottunk, arról hallottunk, hogy tömegesen mennek csődbe az önkormányzatok, működésképtelenné válnak, ehhez képest a 2003as költségvetési évben ez nem következett be, nem is következhetett be a költségvetés számai mellett. Ugyanis a Magyar Ország gyűlés által elfogadott költségvetési törvényben akkor mintegy 2360 milliárd forinttal számolt a helyi önkormányzatok gazdálkodásánál forrásként a költségvetés, és ez 35 százalékkal volt több, mint az előző évi előirányzat. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy miközben 2002ről a 2003. évre a korábbi évhez képest mintegy 35 százalékkal bővültek az önkormányzatok forrásai, aközben miért van ez a vehemencia, miért vannak ezek a komoly és éles támadások. Tudjuk jól, hogy a közalkalmazotti bérek felzárkóztatását il letően komoly adóssága volt minden kormánynak az elmúlt években. Az MSZPSZDSZ vezette koalíciós kormány a választások előtt vállalt ígéreteit betartva itt fordulatot ért el, és megvalósította az 50 százalékos béremelést, a közalkalmazotti keresetek felzár kóztatását. Az államháztartás tavalyi, kiugróan magas hiányának ismeretében érthető, hogy a kormány a kiadás fedezeteként a normatív finanszírozáson túl számolt az önkormányzatoknál megjelenő többletforrásokkal is. Az elmúlt években, mint tudjuk, több cikl uson keresztül csökkent a települési önkormányzatoknál maradó személyi jövedelemadó, most közel tíz év után először nőtt, sőt megduplázódott a helyben maradó szjahányad. Ugyancsak az önkormányzatok bevételi forrásai bővülését eredményezte a helyben maradó gépjárműadó teljes összege, illetve az illetékekből, valamint a különböző bírságokból befolyó, növekvő mértékű bevételek. Ugyanakkor azokon a településeken, ahol a helyi források még így sem bizonyultak elégségesnek, a bérek fedezetének kiegészítését váll alta a kormány. Ugyan a fedezet biztosítását nagyon nehéz olyan helyzetben előteremteni, és itt a Pogácsás képviselőtársam által mondottakra szeretnék utalni, ahol a hiány mértéke meghaladja a 9 százalékot, ezzel együtt a költségvetés tervezésekor a kormán ynak felelőssége, hogy a takarékosság szempontjait vegye figyelembe, amikor ilyen mértékű hiány van a költségvetésben. A bérkiegészítési rendszer lehetővé tette, hogy egy 3 milliárd forintos, felülről nyitott előirányzatból a jogos igényeket elismerje
