Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 13 (94. szám) - A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1442 Megadom a szót Csizmár Gábor államtitkár úrnak, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaü gyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A felnőttképzés előtérbe kerülése a gazdaság versenyképességével és a foglalkoztatottsággal összefüggésben azon változásokat juttatja kifejezésre, hogy a piacgazdaságokban az oktatás, képzés nem fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével: a gazdaság követelményeinek dinamikus változásaira a munka világában érintett felnőttek csak a gyakori képzésekkel és átképzésekk el adhatnak megfelelő válaszokat. Ezt ma, közös európai nyelven, egész életen át tartó tanulásnak hívják, amit elődeink egykor úgy fogalmaztak, hogy a jó pap is holtig tanul. A felnőttek képzése szempontjából fontos előrelépést jelentett a 2001. évben elfo gadott, felnőttképzésről szóló törvény, melynek fő célja: szabályozott formában biztosítani a felnőttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, továbbá a felnőttképzés állami támogatási rendszerét, a felnőttkori képzéshez való hozzáférés lehet őségeit a társadalom minden tagja számára. Jelenleg több mint félmillió felnőttképzésben érintett munkavállaló helyzetét és életminőségét befolyásolja közvetlenül a benyújtott törvényjavaslat. Azt szeretnénk elérni, hogy az évtized végére - a gazdaság mode rnizációjával összhangban - egymillió munkavállaló vehessen részt képzéseken. A törvény előírásainak megfelelően megtörtént a felnőttképzés irányítására hivatott intézményrendszer kialakítása. Megalakult az Országos Felnőttképzési Tanács, amely a felnőttké pzést érintő valamennyi lényeges kérdésben, illetve jogszabályelőkészítésben döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. A felnőttképzés rendszerének folyamatos korszerűsítésére, egyes intézményeinek és képzési programjai nak minőségtanúsítására hivatott a Felnőttképzési Akkreditáló Testület. Az intézményrendszer kialakításának része volt 2002 augusztusában a Nemzeti Felnőttképzési Intézet megalakítása, amely alaptevékenysége keretében többek között ellátja a felnőttképzé si tevékenység szakmai, módszertani fejlesztését, koordinációs szerepet tölt be a felnőttképzési kutatások és szolgáltatások terén. A törvény végrehajtását kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szabályozzák. Jogszabályt alkottunk többek között a felnő ttképzést folytató intézmények nyilvántartásáról, az akkreditáció szabályairól, az akkreditációs díjak mértékéről, valamint a felnőttképzési normatív támogatásról. Tisztelt Országgyűlés! A felnőttképzés ágazati irányításának 2002. évi változása indokolttá teszi a szabályozás egyes területeinek felülvizsgálatát és a szükséges pontosítások végrehajtását. Fontos továbbá, hogy a felnőttképzés hazai rendszere jól illeszkedjen a közös európai folyamatokhoz, az európai oktatás és képzés 2010ig tartó időszakra von atkozó célkitűzéseihez. Az európai törekvésekben az fogalmazódik meg, hogy Európa minden lakójának kivétel nélkül biztosítani kell az esélyegyenlőséget, hogy a társadalmi és gazdasági változás által támasztott igényekhez igazodni tudjanak, és Európa jövőjé nek kialakításában aktívan részt vehessenek. Ez számunkra azt jelenti, hogy az egész életen át tartó tanulásnak át kell hatnia a munka világának minden szegmensét, és ezen közös ernyő alatt hatékony együttműködést kell megvalósítani a felnőttképzés minden érintettje között. A jelenleg hatályos törvényi szabályozáshoz képest pontosabb meghatározást kívántunk adni azon szervezetek körére, melyekre a törvény hatálya kiterjed. Ennek megfelelően a törvény hatályát javasoljuk kiterjeszteni a nemzetközi szerződése k alapján hazánkban oktatási tevékenységet folytató nemzetközi szervezetekre, mivel a nemzetközi szervezetek, melyek nemzetközi egyezmények alapján jogosultak oktatási tevékenység folytatására, nem váltak automatikusan a magyar felnőttképzési rendszer joga lanyaivá.
