Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1319 Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Visszalépés miatt ismét gyorsan bejelentem, hogy B éki Gabriella, a Szabad Demokraták Szövetségétől tízperces normál hozzászólásban kíván élni a lehetőséggel. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük dr. Kovács Zoltán: Lehet rövidebb is!) Javaslatot tettek az ellenzék oldaláról, hogy ez akár ötször kétperc es is lehet. Tíz percben öné a szó, képviselő asszony. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Második hete tart a vita egy olyan adócsomagról, ami összesen 17 törvényt módosít 226 paragrafusban. Remény nincs rá, hogy az itt szereplő kérdések mindegyike vita tárgya legyen. Én magam szeretnék olyan kérdést is szóba hozni, amit eddig még senki nem érintett, de súlyozok, és én is először a számomra is fontosabb dolgokról szeretnék szólni. A történet valóban a személy i jövedelemadóval kezdődik, azzal, hogy marad a tavaly eltervezett adótábla, marad a kormánynak az az ígérete, hogy adócsökkentést hajt végre, amivel az SZDSZ nagyon elégedett, mert úgy gondoljuk, hogy a következetes fellépésünkön múlott, hogy ezt most elm ondhatom. Téved Hadházy képviselő úr, amikor azt feltételezi - hallhattuk egy kétperces hozzászólásában , hogy itt egy ilyen előre megkomponált színjáték zajlott. Nem olyan jóindulatú hozzánk, a kisebbik koalíciós partnerhez a nagyobbik koalíciós partner, hogy magára húzza a következetlenség, átgondolatlanság látszatát azzal, hogy mégis mást akar csinálni, meg akarja változtatni, hogy aztán ennek pozitív hatása jelentkezzék a kisebbik koalíciós partnernél. Ezt nem gondolhatja komolyan. A Pénzügyminisztériu mnak valóban volt olyan gondolata is, hogy talán el kellene térni a tavalyi ígérettől, mint ahogy ha olvassa a szakmai sajtót a képviselő úr, akkor láthatja, hallhatja, hogy vezető közgazdászok is azt gondolják, sokan, többen, hogy nem időszerű az adócsökk entés, mert bajban van a gazdaság, következésképp ez tényleg egy élére állított komoly vita volt, és mi örülünk, hogy erre az útra lépett a kormány, illetve kitartott emellett, hogy adót pedig csökkenteni kell. De az adó, a személyi jövedelemadó valóban cs ak egy eleme a sokféle adónemnek, és az, hogy végül is hogyan alakul az emberek jövedelmi helyzete, az többféle más adóval is összefüggésben van. Ez a magyarázata annak, hogy igen nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy végül is hogyan alakulnak a terhek. M árpedig a fő kérdés tényleg az, az embereket egészen biztosan az érdekli, hogy összességében, a különböző adónemek változásának együttes hatására, valamint a járulékok változásának együttes hatására mire számíthatnak. Én itt az elmúlt hetekben háromféle vá laszt is hallottam, a válaszok egyik típusa azt feltételezi, hogy lesz tehercsökkenés, kisebbnagyobb mértékű tehercsökkenés (Font Sándor: Ez nem igaz, ez lehetetlen!) , a válaszok másik típusa azt feltételezi, hogy tulajdonképpen ezek az intézkedések hatás ukban kioltják egymást (Hadházy Sándor: A harmadik lesz az igazi!) , tehát lényegében nem változik az egyes ember helyzete, jövedelmi helyzete. A harmadik típus az a típusú válasz, hogy tehernövekedés lesz. Most itt órákon keresztül ezt halljuk az ellenzékt ől, ez az ellenzék álláspontja, hogy jelentős tehernövekedéssel kell számolni és helyzetrosszabbodással. Nos, az én válaszom erre, vitatkozva Tállai Andrással, aki mindjárt a kétpercesek elején összeadott számokat, hogy almát meg körtét adott össze. Ha ő i s elismeri, hogy az adócsökkentésből, az szjacsökkentésből keletkezik 140150 milliárd forintos nagyságrend, ami ott marad az adófizetőknél, akkor ezzel univerzálisan csak azt lehet szembeállítani, ami egy adókedvezmény megszüntetésének a formájában, tehá t a nyugdíjjárulék adókedvezményének a megszüntetése formájában jelentkező összeg, ez durván 90 milliárd forint, és azt lehet szembeállítani, ami az egészségbiztosítási járulék 1 százalékos megemelkedése következtében jelentkező teher, ami, ha jól emléksze m, 3040 milliárd forint. (Közbeszólások az ellenzék soraiból, köztük Font Sándor: Jó a példa, ez kioltja egymást.) 50 milliárd? (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)