Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 8 (83. szám) - Bejelentés mentelmi ügyekről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
14 évtizedekben. Ehhez képest a miniszterelnöki beszédben utalás erre az óriási léptékű változásra gyakorlatilag nem volt. Miről is szólt tulajdonképpen a nyár a mi értelmezésünkben? Három szintjét tudnám megkülönböztetni a közbeszédnek. Az első az életszínvonal gyökeres és jelentős romlása és a közhangulat romlása. Miniszterelnök úr az 53. heti nyugdíj kifizetéséről beszélt. A nyugdíjasok ezt úgy élték meg a nyár folyamán, hogy veszélybe került az ez évi kifizetés. Miniszterelnök úr adóelengedésekről beszélt. A választópolgárok tudatában ez úgy jelent meg a Pénzügyminisztérium jóvoltából, hogy az újonnan bevezetésre kerülő ingatlanadó elvis elhetetlen terheket ró a magyar lakosságra. (14.30) Az infláció növekedése, az összes jelentős gazdasági mutató romlása, az államadósság növekedése, a minden eddiginél alacsonyabb gazdasági növekedés és a melléjük kapcsolódó bejelentések, az energiaáremel és, a villamos energia árának az emelése, a távhőszolgáltatás, a gázárak és a gyógyszerárak emelése nagyon rossz közhangulatot eredményezett. A közbeszéd másik szintje a kormányzat munkájával foglalkozott - habár itt elég komoly összefüggések vannak , és bizony nem javították a kormány megítélését az újonnan kinevezett miniszter úr ingatlanügyeivel kapcsolatos ügyek, amelyek terhelik a magyar közéletet; nem használ a kormánynak az egészségügyi miniszter asszony lemondása; és nyilván nem használ a kormány m egítélésének a harmadik téma, a brókerbotrány ügyében a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár úr különös, furcsa és időnként megmagyarázhatatlan viselkedése. S itt van a harmadik téma, amely a legszégyenteljesebb vagy legszégyenletesebb esztendeje talá n a rendszerváltás utáni magyar közéletnek: a bankbotrány vagy brókerbotrány ügye. Ennek nagyon nagy veszélyei vannak. Az egyik nagy veszély az, hogy az egész magyar pénzügyi világba vetett bizalom meginoghat és megrendülhet. De ha tovább folyik az a vádas kodás és leváltási szándék Szász Károly ellen, ami megindult, az a kormányzat és a hazai pénzvilág nemzetközi megítélését is alapvetően rendítheti meg. Visszatérve az európai uniós csatlakozásra, mint számunkra a legfontosabb feladatra a következő esztendő ben: miniszterelnök úr azt mondta, hogy tartózkodjunk a felelőtlen követelésektől. Nem gondolom, hogy felelőtlen követelés lenne a részünkről, ha azt kérjük, hogy a hazai kis- és középvállalkozók helyzetét a következő esztendei költségvetés során javítsuk, hiszen az uniós csatlakozás kapcsán most fog eldőlni, hogy versenyképességük javule vagy nem, vesztesei leszneke az európai uniós csatlakozásnak vagy nyertesei. Ugyanez igaz a mezőgazdaságból élőkre, a nyugdíjasokra, akiknek a helyzete a jelenlegi elkép zelések szerint - hiába fizetjük ki az 53. heti nyugdíjat - javulni nem fog. Az utolsó, a 24. órában vagyunk, hiszen a következő esztendei költségvetésben tudunk mindent javítani vagy rontani. Miniszterelnök úr egy tavalyi beszédében azt mondta, hogy a kor mány új lendületet vesz. Én akkor azt mondtam, hogy nem a lendülettel van baj, hanem az iránnyal. És a nyár, a gazdasági eredmények, a közhangulat azt mutatja, hogy ez az irány bizony rossz. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevé ben arra kérem miniszterelnök urat, hogy irányt váltson és ne lendületet, és ezt az utolsó esztendőt használjuk ki úgy - a költségvetés és egyéb törvények meghozatala idején összefogva , hogy a csatlakozás során a magyar nemzet döntő többsége az európai u niós csatlakozásnak nyertese és ne vesztese legyen. Meg kell mondanom, utolsó mondatként, hogy ha a dolog így folyik tovább, és az irány ez marad, akkor a magyar nemzet a csatlakozással veszíteni fog, és ennek a felelőssége a miniszterelnök urat és a jelen legi kormányt fogja terhelni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
