Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKESI TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter):
1285 Kérdés, hogy mekko ra az az arány, amennyivel többe fog kerülni a lakossági csatornadíj. Egy olyan városban, mint ahonnan én jöttem, amely 25 ezer fős, és nincs ipari szennyvízkibocsátása, tehát a kibocsátás elsősorban kommunális eredetű, az előzetes számítások szerint az úg ynevezett dikromátos oxigénfogyasztás esetén 9 millió forint, foszfor esetén 15 millió forint, a nitrogén esetén pedig újabb 9 millió forint többletkiadás várható. Ez összesen 33 millió forint többletkiadás, ami azt jelenti, hogy több mint 30 százalékát te szi ki a közüzemi kft. teljes csatornadíjbevételének. Ezt a többletkiadást fogják ráhárítani országszerte a lakosságra. És akkor még nem szóltunk arról, ami az energiaárak emelkedésével várható növekedés. Tehát az infláció többszörösével fog növekedni a c satornadíj. Hozzá kell még tennem, hogy ez egy olyan település, ahol várhatóan a közeljövőben egy korszerű szennyvíztelepet fognak átadni. Mi lesz ott, ahol nincs ilyen, mi lesz ott, ahol nincs ilyen a kilátásban sem? Biztosan nem fogja ösztönözni a megnöv ekedett csatornadíj a lakosok szennyvízcsatornára való rákötési kedvét. Ahol már kiépült a hálózat, ott is a talajba fog szivárogni, és el lehet tűnődni azon, hogy a talajvíz szennyezése vagy a tisztított, de a felszíni vízbe bocsátott víz okoze nagyobb k árt. Ráadásul a talajszennyezésekkel kapcsolatban türelmesebb az előterjesztő. Ösztönözhetie tehát a meghatározott célkitűzéseket az a díj, amelyet csak horribilis összegű beruházásokkal lehet némileg csökkenteni, de nem lehet lefaragni a nullára? Ösztönö zhetie a környezet védelmét az, ami a lakosságot nem ösztönzi a szennyvízbekötésekre? Elősegíthetie a környezetvédelmet, aminek a felhasználása nem a környezetvédelmi beruházások további támogatását segíti elő? A válasz mindhárom kérdésre sajnos nem. A t örvény tehát nem valósíthatja meg, amit a célkitűzésben megfogalmaz, ezért elfogadását nem támogatjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Van egy kétperces felszólalásra jelentkező, Kékesi Tibor képviselő úr, MSZP . KÉKESI TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kolléga az előbb elég hosszan a szennyvízproblémával kapcsolatos terhelés összefüggéseit elemezte. Én röviden elmondanám, hogy a szennyvíztisztítás három fokozatban történik, mechan ikus, biológiai és kémiai tisztítás képezi ezt a folyamatot, és valóban, a középső fázis, a biológiai tisztítás nem képes valamennyi szennyező anyagot eltüntetni a kibocsátáskor, tehát a befogadóba történő beeresztéskor. Ugyanakkor a csatornahálózat általá ban természetes monopóliumnak nyilvánul, tehát egyegy területen szolgáltató párhuzamos szolgáltatással nem kell hogy szembenézzen, ezért nem is áll fönn ennek a lehetősége. Ennek az ellentételezése azonban az, hogy a területen levő árhatósági szerepet bet öltő szerv többnyire az önkormányzat, amely meghatározhatja a szolgáltatás díját. Így azt gondolom, hogy pont az a szervezet, amely a helyi közösség érdekét leginkább kell hogy képviselje, szembesítheti a szolgáltatót és a fogyasztó t ezzel a helyzettel, és ő maga megítélheti, hogy ennek milyen mértékben jogosult vagy nem jogosult áthárítani a részét. Egy előbbi hozzászólásomban pedig kifejtettem, hogy ha a díj bírságszerűen viselkedik, akkor nem épülhet be a költségekbe, nem növekedh et ettől az ár, és ilyen módon nem is jelenthet díjemelést, illetve költségnövekedést. Azt hiszem, ha ezt az ívet át tudjuk tekinteni, és a jogszabálytervezetbe ezt vissza tudjuk tükröztetni, akkor ilyen módon, legalábbis a lakosság tekintetében csökkenten i tudjuk azokat a feszültségeket, amelyeket ma valóban látni vagy érzékelni lehet. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kósa Lajosé a szó, Fideszfrakció, szintén két percben.
