Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KOCSIS RÓBERT (Fidesz):
1284 köszönöm, hogy bólogat az államtitkár úr, hadd közvetítsem a rádióhallgatóknak. Sőt, az elmúlt héten még olyan vélemények is elhangzottak kormányzatot képviselő személyek részéről, és ez engem különösen felháborított, hogy ezek a díjak sok önkormányzat számára lehetővé t ennék a közalkalmazotti fizetések forrásának a kiegészítését. Itt kell megjegyeznem, hogy az uniós tagállamokban egyértelműen környezetvédelmi kiadásokra fordítják az ilyen címen beszedett adókat. Magyarországon egyébként ma lényegesen nagyobb az ökoadóteh er, mint NyugatEurópa sok országában. Például az uniós tagállamokban az energiaadó az összes ökoadó 77 százalékát teszi ki, és csak a maradék 23 százalék termékdíj vagy környezetterhelési díj. Nálunk szinte fordított lesz az arány a jövő évben, az eddigi és újabb termékdíjak, a most bevezetendő környezetterhelési díj várhatóan az ökoadó 6570 százalékát teszik ki, és csak 3035 százalék lesz az energiaadónak az aránya. (17.30) Még egyszer gondoljuk csak el, hogy az uniós országok energiaadójával abszolút m értékben azonos energiaadó kétszeresét terheljük a vállalatokra más ökoadók formájában, míg az uniós országok csak feleannyit. Számunkra egyértelműen versenyhátrányt okoz az ilyen adópolitika, s ennek szükségszerűen jelentkeznek majd a termeléspolitikai és foglalkoztatáspolitikai következményei. Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy erről talán nem kell többet beszélnem, hiszen valóban nemcsak sok sebből vérzik ez a törvénytervezet, de alkalmatlan a vitára. A bizottsági üléseken elhangzottak megfontolásával együtt tisztelettel kérem az előterjesztőt, hogy fontolja meg, vonja vissza, és készítsen egy új tervezetet. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Orosz Sándor a következő felszólaló. Öné a szó. (Jelzésre:) Nincs a teremben. Koc sis Róbert képviselő úr következik. KOCSIS RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetterhelési díjról szóló törvény általános rendelkezéseiben úgy fogalmazza meg a célját, hogy az 1995. évi LIII. törvénnyel összehangolva elősegítse a kör nyezetbe történő anyag- vagy energiakibocsátás csökkentését a környezet és a természet megóvása érdekében. Elsősorban a törvény által tervezett vízterhelési díjra és annak bevezetését követő gyakorlati vonatkozásokra szeretném felhívni a figyelmet. A kiboc sátható anyagok megengedett mennyiségéről hatályos rendeletek vannak érvényben, ezek betartása nélkül nem is működhetnek a szennyvíztelepek, vagy csak bírság fizetése ellenében. Ha a törvényt a parlament elfogadja, az a méltánytalan helyzet áll elő, hogy a z érvényben levő rendeleteknek megfelelő értékhatárukon belül kibocsátó szennyvíztelepek is díjfizetésre lesznek kötelezve. Azt is büntetjük, aki eddig jól teljesített. Ne legyen illúziónk, a telepeket működtető vállalatok át fogják hárítani a költséget a fogyasztókra. A kibocsátást egyes anyagokból, különösen az olyanokból, amelyek biológiai létünkből következnek, mint például a foszfor, a nitrogén, nem szabályozhatjuk. Az ezek megkötésére alkalmas technológiák pedig korlátozott képességűek. A levegőbe val ó kibocsátást a különböző, nagyon drága filterekkel még lehet a nullához közelíteni; de vane Magyarországon olyan kommunális szennyvíztisztító telep, amely desztillált vagy ivóvizet bocsát ki? Ugyanis a törvény szerint csak az nem köteles környezetterhelé si díjat fizetni, aki ezt tudja teljesíteni. Ennek egyetlen oka van, ott, ahol működik szennyvíztisztító telep, a legtöbb biológiai technológiával épült, és ennek természetéből adódóan korlátozott hatásfokkal működik. A tervezési alapadatok, amelyek alapjá n a Magyarországon épített tisztítóművek nem fognak tudni ivóvizet produkálni, csak pusztán ettől a törvénytől nem fogják teljesíteni ezt a követelményt. Viszont a tisztítóművek csak leírhatatlanul magas költséggel lesznek átalakíthatók.
