Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÜSKI ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
1276 kifizet, azt miből fizeti. A központi költségvetés bevételeiből, azokból a bevételekből, amelyek erre a célra folynak be, többek között a központi költségvetésbe. A csúsztatásokról végképp le kellene már szokni. Lenártek képviselő úr úgy állította be a d olgot, mintha minden kémény után kellene levegőszennyezési díjat fizetni. Ugye, itt megint csak messze nem erről van szó. Itt a nagy kibocsátók jönnek csak szóba, a lakossági kibocsátók nem. Úgyhogy azt kérem képviselőtársaimtól, hogy maradjunk meg a törvé nyjavaslat keretein belül, és arról beszéljünk, ami benne van a törvényjavaslatban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Püski Andrásé a szó, MDFfrakció. PÜSKI ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztel t Ház! Én magam is csodálkoztam rajta, hogy a gazdasági bizottság legutóbbi ülésén még a szocialista párti képviselőtársaim is a törvénytervezet ellen érveltek, és nem szavazatukkal fejezték ki azon álláspontjukat, miszerint ez a törvénytervezet nem alkalm as az általános vitára. Nos, úgy látom, a törvényjavaslat semmit nem változott, a véleményük viszont igen. Úgy gondolom, ezzel együtt ez valóban alkalmatlan az általános vitára, hiszen mindösszesen egy új adónem, egy új adó bevezetéséről van szó, amely ráa dásul a központi költségvetésbe folyva egyáltalán nem szolgálja azt a célt, hogy a további környezeti terheléseket csökkentse, hanem a központi büdzsébe folyva onnan kiáramlik más irányokba. Ezzel kapcsolatosan azonban végeztünk konkrét számításokat is. Na gyon röviden szeretném elmondani: ha például Debrecen városában ezeket a 2002. évi adatokat tekintjük, akkor ez mintegy 484 millió forintos többletterhelést fog jelenteni, ami azt jelenti, hogy ez a szolgáltatási díjba beépítve mintegy 28,6 százalékos díjn övekedést generálna. Tehát amikor erről szavaznak a tisztelt képviselőtársaim, szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét arra, hogy ennek ilyen vonzatai lesznek, tehát ez a törvényjavaslat, ennek a megszavazása nem jelent mást, mint nagyon jelentős szolgá ltatási díjemelést, amely minden lakost nagyon érzékenyen fog érinteni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kékesi Tibor következik. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A jogszabállyal kapcsolatban felmerült képviselői hozzászólások között érzékeltem, mintha nem érné el a célját, a preambulumban rögzített szempontok nem valósulnak meg. Szinte valamennyi többségi véleményben elhangzott, hogy ennek a jogszabálynak van ösztönző hatása: ösz tönzi a kibocsátókat arra, hogy a díjfizetés elkerülése érdekében csökkentsék a környezetterhelés naturális mértékét; ösztönzi a magánszemélyt, aki érintett majd a talajterhelési díj fizetésében, hogy kössön rá a csatornarendszerre, vagy megfelelő szolgált atóval számla ellenében szállíttassa el, hiszen ez esetben a tizedére tudja csökkenteni a díjfizetést. A lényegi kérdés itt azonban abban van, hogy míg a bírság nem volt költségtényező, nem lehetett költségtényező, veszteség volt, addig esetleg a díj beépü lhet ezekbe, és akkor valóban díjemelkedés valósulhat meg. Ezt a részét érdemes ennek a jogszabálynak átgondolni. Valóban nem alapképző, de erre már a képviselőtársam célzott is, hiszen az egész költségvetés azt a funkciót szolgálja, hogy a közcélú beruház ásokat, fejlesztéseket és így a Környezetvédelmi Minisztériumon keresztül a környezetvédelmi beruházásokat finanszírozza. Ez is egy részét támasztja meg ennek a lábnak.
