Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KIS PÉTER, a mezőgazdasági bizottság előadója:
1264 törvényjavaslat érintőlegesen preferálja, ha valamely károsanyagkibocsátó olyan beruházást tesz, amely csökkenti a környezetterhelő anyag mennyiségét. Egyrészről igazságtalan az is, hogy a levegőterhelési díjnál nincs, a vízterhelési dí jnál pedig van ilyen kedvezmény. Másrészt még a csatornahálózatot működtető kibocsátó számára sem kecsegtető az olyan ajánlat, amely ugyan 50 százalékos díjcsökkentéssel jár, de lehet, hogy ma a környezetvédelmi beruházás ennek a többszöröse, tehát nem éri meg a befektetés. Ugyancsak több felszólaló érintette a környezetterhelési díj környezeti bírsághoz való viszonyát. Jelenleg ugyanis aki a határérték fölött bocsát ki, az bírságot fizet. Ha ezt az új adónemet bevezetnénk - reméljük, hogy ez nem történik m eg , akkor aki határérték alatt van, az is fizet - nem bírságot, de fizet. A véleményünk az, hogy ez egyértelműen rossz üzenet a kibocsátók számára, hiszen csak részben teszi érdekeltté őket abban, hogy a határérték alatt maradjanak, így is, úgy is fizetn i kell. Kisebb a bírság súlya, megítélése, szerepe. Ez még akkor is igaz, ha a kormány képviselője erre azt a választ adta, hogy ez azért előnyösebb, mert legalább a díjat be lehet építeni a költségek közé - pont ez a harmadik probléma. Ha ugyanis ez törté nik, akkor ez az új adó emeli a költségeket, tehát a kibocsátó, lásd: csatornaszolgáltató vagy üzemi konyha, egyéb közszolgáltató, ezt beépíti az árba, és ezt a lakosság, vagyis mi magunk fizetjük meg. És mi történik azzal a pénzzel, amit a gyermekétkeztet és, a nyugdíjasok ellátása, a szennyvízdíj kapcsán pluszként kifizetünk, akik ezeket a szolgáltatásokat, ahogy az előbb említettem, igénybe vesszük? Bemegy a költségvetésbe, és ott eltűnik. Szó sincs arról, hogy a befolyt díjból valamit is címkézetten a kö rnyezetünk védelmére használnánk. Sőt, a kormány képviselője fellebbentette a fátylat az egész ügyről: egyrészt a pénzügyminiszter a beterjesztő - szó sincs arról tehát, hogy ez a szaktárca ügye lenne. Másrészt a vita során hallottuk, hogy a társaságiadób evétel jövőre 45 milliárd forinttal csökkenhet, és ennek az ellentételezése a környezetterhelési díj, plusz az energiaadó 25 milliárd forintja, ami bevételt jelent a központi költségvetésnek. Ez tehát nem más, az államtitkár úr szavai ellenére, mint a lege ndás füstpénz vagy a füstadó. Nem derült ki az sem a vitában, hogy mi indokolta - a költségvetési szempontokat kivéve - az új adónem bevezetését, hiszen maga a PM által kiadott tájékoztató anyag is azt mondja, hogy ha európai kitekintésben vizsgáljuk, a ma gyar környezetvédelemmel kapcsolatos bevételek az EUátlag körül vannak, sőt, több terhet vetünk ki, több bevételt regisztrálunk, mint Ausztria, Belgium, Svédország, Franciaország, Németország, Norvégia. Akkor hová ez a sietség? Az időszerűtlensé g mellett az előregondolkodás hiánya is nyomon követhető a törvényjavaslatban. Lehet ugyanis olyan kibocsátó, aki társadalmilag igen fontos és hasznos terméket állít elő, de a mai kor technológiai színvonala miatt lehetetlen, hogy ne legyen kibocsátó, és í gy neki fizetnie kell. (16.00) A PM az adócsomag tájékoztatójában írja: alapvető cél az adócsökkentés, a versenyképesség javítása, igazságos közteherviselés. Ha megnézzük ezt a törvényjavaslatot, az elmondottak alapján egyik kitételnek sem felel meg a törv ény. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Kis Péternek, a mezőgazdasági bizottság előadójának. KIS PÉTER , a mezőgazdasági bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Or szággyűlés! Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán az integrációban való részvételünk minőségét nagyban meghatározza környezeti kultúránk színvonala, a környezettudatos állampolgári magatartás elterjedése. Ezért a magyar törvényalkotás kiemelt feladat a olyan törvények megalkotása, amelyek ezen célokat szolgálják. A környezetvédelmi szabályozás megújításának első lépcsőjeként létrejött a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény. Ez a törvény teremti meg a