Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1252 Kétperces hozzászólásra következik Toller László úr, az MSZP képviselője. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tényleg a vita végén vagyunk, és két apró megjegyzést szeretnék még tenni, amit az előbb elfelejtettem. Az egyik mindenképpen a következő: senki nem állította, hogy a Széchenyiterv minden eresztékében rossz volt, sőt a kormányprogramban is az vol t, hogy ami jó benne, azt fenn kell tartani és fenntartjuk. Hát kevés ilyet találtunk - az egy másik történet. A cirkuszra való hivatkozás: ebben a Házban nagyon sokszor, nagyon sokan alkalmazzuk ezt a szót, hogy cirkusz. Bocsánat, a cirkusz, az nagyon kom oly emberi teljesítmény. Ott, aki beszél, az általában bohóc. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Lázár Mózes úr, a Fidesz képviselője. LÁZÁR MÓZES (Fidesz) : Tisztelt Ház! Az az igazság, hogy valóban szerintem azért elfogadhatjuk azt az érvelést, hogy itt politikai és szakmai érvek is elhangzottak a négy óra alatt. Ugyanakkor nagyon fontos szakmai kérdésekre senki nem adott választ - az államtitkár úr itt ül. Tömegközlekedés esetében van lehetőség mentességet kérni. Miért nem kértünk? Miért 40 százalékkal magasabb, mint az EU által meghatározott minimumösszeg mind a két energia esetében? Miért? Miért január 1jével vezetik be, és miért nem várjuk meg legalább a május 1jét, amikor konkréta n tagjai leszünk az Európai Uniónak? Miért nem szól egy megveszekedett szót sem ez a javaslat olyan kompenzációról, amiről az előterjesztő azt mondta, hogy nem lehet mentességet kérni, jelesül az intézmények, az önkormányzati intézmények esetében? Legalább egy utalást tehetett volna rá valaki, hogy ebben az esetben az önkormányzatoknak valamilyen segítséget fognak nyújtani. S plusz, ha már 40 százalékkal magasabb, mi lesz a későbbiekben a sorsa ennek? Ismételten majd ráütünk a hasunkra, és akkor mindig az a ktuális, EU által meghatározott összegre ráteszünk 40 százalékot? Vagy mi van akkor - ezt most kiszámoltuk 260 forintos euróval , ha ez az euró más lesz, alacsonyabb lesz, magasabb lesz? Ezekre a konkrét kérdésekre - ez pedig többször elhangzott - senki n em adott választ. Tehát azt gondolom, hogy nyilvánvalóan ez is gerjeszti a vitát, nemcsak az, ha néha vérmérséklettől függően kicsit politikai ízűvé válik a vita. Nagyon fontos szakmai kérdés, de abból a szempontból politikai kérdés, hogy az energia 10 mil lió magyar állampolgárt érint, akár közvetlen, akár közvetett módon. Egész egyszerűen arról van szó, hogy az adóalanyok olyan szolgáltatók és felhasználók, akiken keresztül el lehet dugni a lakossági többletterhet. Erről szól a történet. Köszönöm szépen. ( Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. (Közbeszólások: Nem, Kósa Lajos!) Kósa Lajos úr, bocsánat. Képviselő úr, nem láttam a helyén, ezért gondoltam, hogy nincs a ter emben. Természetesen ön következik, miután itt van. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egy új adónemről tárgyalunk, és amikor új adónemeket vezet be a kormány, indítványoz a parlamentnek, akkor érdemes nagyon megfo ntolni, hogy melyek azok az érvek, amelyek az új adónem mellett, és melyek, amelyek ellene szólnak. Ugyanis általában is, ha nő az adóterhelés egy országban, mint napjainkban, akkor is nagyon komoly érveket és indokokat kell felhozni a kormányoldalon, hogy ezt valamivel alátámasszák, főleg akkor, amikor egyébként a választási kampányban végig csökkenő adókról beszéltek. Még komolyabb a helyzet, ha új adónemről van szó.
