Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
1212 DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném, ha világossá válna számunkra, törvényhozók számára és azok számára, akik figy elnek minket, segítenek nekünk, hogy az adó és az energiaadó terhe nem neuralgikus téma. Ez egy tudományos téma. A tudomány mérőeszközeivel ezt pontosan lehet mérni, és a hatását is lehet mérni. Ha neuralgikusnak nevezzük, akkor az körülbelül azt is jelent i - most foglalkozhatnánk etimológiával , hogy így is lehet, meg úgy is lehet. Megköszönöm Szalay Gábor képviselő úrnak, hogy nekem címezte hozzászólását. Ennek kapcsán ismételten jelentem és hívom föl a figyelmünket arra, hogy igen, a közgazdaságtudomán ynak megvannak a módszerei, hogy bizonyos dolgokat pontosan megmérjen. Miért? Mert tudományos eszközöket használ, a matematikát, a mérést, az összehasonlítást, a következményeket. Tehát azt mondani, képviselő úr, hogy elvileg nem érintheti az energiaadó a fogyasztót, azután továbbmenni, és azt mondani, hogy bár az más kérdés, hogy gyakorlatilag mégis érintheti… - elvileg nem, de gyakorlatilag igen? Hát kérdezzük meg azt a fogyasztót, azt a 10 millió magyart, hogy amit kifizet, amennyivel magasabb lesz az en ergia ára, vagy a kenyér vagy a közlekedés ára, az most elvi dollár vagy euró vagy forint a számára, vagy pedig gyakorlati. Egy forint az egy forint; az, hogy az kerülő úton vagy hány kerülővel hajtódik be, mégiscsak a fogyasztó terhe. Köszönöm szépen. (Ta ps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Orosz Sándor, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon! DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm, elnök ú r. Azt gondolom, a Magyar Szocialista Pártnak a vitában eddig hozzászólt képviselőivel egyetértésben is mondhatom, hogy egyetértünk Hargitai János úrral az adóalany vonatkozásában tett megjegyzéseit illetően. Persze, nem árt tisztában lenni azzal, hogy az emberi társadalom emberekből áll. A jog nyelvén ezek időnként fogyasztók, a jog nyelvén időnként adóalanyok, de végső soron természetesen mindent a természetes személyek terheként lehet és kell fölfogni. Az ellen kívánunk csak szólni, ha ezt szándékosan ös szekeverik. Az EUcsatlakozással kapcsolatosan is egy megfontolandó gondolatot vetett föl. Itt azonban nagyon fontos rávilágítani arra, hogy végül is ebbe az irányba lép az EU is, amely szintén a kezdeti lépéseknél tart. Fontosnak tartom, hogy a jó irányú kezdeményezésekben tegyük meg mi is az első lépéseket. Ezzel együtt is azt gondolom, a maratoni futás első lépésénél azt szóvá tenni, hogy miért nem vagyunk a célban, kicsit azért túlzó várakozás. Az első lépés tehát, de azért már előremutató elemeket is t artalmaz ez az energiaadó, hiszen például a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kedvezményt, magyarán, hogy az után nem kell fizetni, az energiaadó jelenlegi rendszerében is érvényre juttatta. Itt vita alakult ki, hogy most akkor a kiotói egyezmény mir ől is szól. A kiotói egyezmény, hasonlatosan más környezetvédelmi egyezményekhez, egyetlenegy állami intézkedéssel nem rendezhető el. Összetett probléma, ráadásul a széndioxid mellett más légkörkárosító gázok kibocsátását is tiltja, de az biztos, hogy az a hatás, ami az energiatakarékosság irányába mutat, a kibocsátás csökkentéséhez hozzájárulhat. Arra az összefüggésre pedig, miszerint a Gyáriparosok Országos Szövetségének hatástanulmánya mit tartalmaz, csak azt tudom mondani, amit már egyszer említettem: ha a gazdaság szereplőinek érdeke fűződne a fenntarthatósághoz, akkor ők már régesrég bevezették volna. Éppen azért van szükség ilyen állami intézkedésekre, mert a gazdaság ma működő érdekei nem teszik lehetővé a fenntarthatóság igényeinek érvényesítését. Köszönöm.
