Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 6 (92. szám) - Mentelmi ügyek: - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke:
1144 ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem Bartha Lászlót, kíváne szólni. (Dr. Bartha László jelzésére:) Bartha László nem kíván szólni. Tisztelt Országgyűlés! Hatá rozathozatal következik. Felhívom figyelmüket, hogy a mentelmi jog felfüggesztése az 1990. évi LV. törvény 5. § (6) bekezdése, továbbá a Házszabály 131. § (3) bekezdése értelmében a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatát igényli. Emlékeztetem önöket, hogy a bizottság úgy foglalt állást, hogy a képviselő úr mentelmi jogát az Országgyűlés függessze fel. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, felfüggesztie Bartha László országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Kérem, szavazzanak! (Szavaz ás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett Bartha László mentelmi jogát felfüggeszti. Tisztelt Országgyűlés! A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság H/5655. számon h atározati javaslatot nyújtott be Balogh László képviselő mentelmi ügyében . A bizottság többségi döntés hiányában indítványozza, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésével érintett ügyben az Országgyűlés Balogh László országgyűlési képviselő ment elmi jogát ne függessze fel. Megadom a szót Géczi József Alajosnak, a mentelmi bizottság elnökének. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előrebocsátanám, hogy egy keretben k ívánjuk indokolni a mentelmi jogra vonatkozó álláspontunkat Demeter Ervin képviselőtársunk ügyével - ugyan szavazni majd külön kell a kettőről. Mind a két esetben a paritásos kisebbségitöbbségi véleményt Isépy Tamás alelnök úr fogja ismertetni. Jómagam a bizottság azon ötfős csoportjához tartozom, akik azt mondják, hogy ilyen ügyekben, amikor is valakinek a becsületét, jó hírnevét érintő ilyen súlyos kijelentés hangzik el, amit az az állítás tartalmaz, amit Balogh úr a bizottsági ülésen, a kulturális bizot tság ülésén mondott - Demeter Ervin képviselőtársunk csak később csatlakozott ehhez az állításhoz , és egy sajtótájékoztatón - legalábbis a feljelentésben a feljelentő a Magyar Nemzetre vonatkozó hivatkozást tesz , amit közösen tartottak Balogh Lászlóval , szintén tett erre vonatkozó kijelentést, hogy Gyekiczki úr kabinetfőnök korában a titkos irattárból iratokat vett magához. A pontos tényállást - látom, Demeter Ervin úr rázogatja a fejét , a pontos állítást nem kívánom idézni, benne van az előttünk lévő papírokban. (19.50) A bizottságnak '97ig az volt a gyakorlata, és ezt a gyakorlatot szeretnénk visszaállítani, hogy mindazon esetekben, amikor egy súlyos kijelentés elhangzik politikus, képviselő szájából olyan személyre vonatkozóan, aki nem képviselő, n incs abban a helyzetben, hogy a saját becsületét itt, a politikai nyilvánosság előtt megvédje, semmi sem indokolja a mentelmi jog fenntartását. Tehát nem érdeke senkinek, sem az Országgyűlésnek, sem az érintett képviselőnek, hogy ne a bíróság előtt bizonyí tsa igazát valamelyik fél. Ebben az esetben, például, amikor rágalmazásról van szó, az igazságszolgáltatás útjain lehetőség lenne arra is, hogy a valóság bizonyítását kérje az érintett kijelentő vagy akár a másik fél. Azonban itt úgy tűnik, hogy mind a két képviselő úr a mentelmi joga mögé kíván bújni, ahelyett, hogy az igazságszolgáltatás keretében tisztáznák ezt a nagyon súlyos állítást, hiszen nagyon jól tudjuk, ha Magyarországon valakit azzal vádolnak, hogy államtitkot megsértve vagy pedig valamilyen hi vatali titkot megsértve ügynöki papírokhoz jut hozzá, ez nagyon súlyos vád. Ezért ilyen esetekben az lenne a helyes, ha az Országgyűlés visszatérne ahhoz a gyakorlathoz, amelyhez '98ig tartotta magát, amikor is ilyen egyoldalú esetekben a mentelmi jog fel függesztését javasolta. Abban
