Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2001. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről; a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések ... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1026 törvénymódosítási javaslatokat a tanács a közbeszerzési szabályozás előkészítésért felelős Igazságügyi Minisztérium részére - aho gyan az el is hangzott - megküldte, és azt köszönjük. A javaslatokat a tárca a jogszabályelőkészítő munka során, amennyire lehetséges volt, figyelembe is vette. Továbbá a jogszabályelőkészítő munka során is szorosan együttműködött a tárca a Közbeszerzése k Tanácsával, mind a koncepcionális kérdések, mind pedig a részletszabályok tekintetében. Ezért is szeretnék külön is köszönetet mondani. Már a közbeszerzési törvény 1995ben történő kidolgozása, valamint a későbbi módosításai során is figyelembevételre ke rültek az európai közösségi jogi követelmények, így a törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek már jelenleg is nagymértékben megfelelnek az európai közösségi jogi előírásoknak. Ugyanakkor - talán természetesen - ez az összhang még nem teljes. A telje s összhang megteremtése az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat megelőző utolsó, fontos feladatok egyike. Erre a lépésre azért ebben az utolsó szakaszban kerül sor, mert a közösségi joggal teljes összhangot teremtő közbeszerzési törvényt az Európai Uni ó új közbeszerzési irányelveire tekintettel kívántuk kidolgozni. (18.30) Az Európai Unióban ugyanis évek óta folyamatban van a közösségi közbeszerzési irányelvek átfogó revíziója. Az Európai Bizottság már 2000ben kidolgozta a hatályos irányelveket felvált ó irányelvtervezeteket, azonban azok mind a mai napig nem kerültek elfogadásra, jóllehet szinte minden EUelnökség prioritásként jelölte meg az irányelvek mielőbbi elfogadását. Erre is tekintettel húzódott el a hatályos közbeszerzési törvény jogharmonizáci ós felülvizsgálata, mert az előterjesztő szerette volna bevárni az új közbeszerzési irányelveket, annak érdekében, hogy már az új szabályokhoz lehessen igazítani a hazai szabályozást. Az új irányelvek elfogadása azonban mind a mai napig nem történt meg, íg y az Európai Unión belüli jogalkotási folyamat elhúzódása nem tette lehetővé, hogy az új törvény előkészítésével bevárjuk az új irányelveket, tekintettel arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeink alapján közbeszerzési szabályozásunk nak legkésőbb a csatlakozás időpontjára összeegyeztethetőnek kell lennie a közösségi joggal. Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés részeként a hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatra került, és ennek eredményeként kidolgozás ra került a jogharmonizációs követelményeknek is maradéktalanul megfelelő új közbeszerzési törvény tervezete. A törvényjavaslatot a kormány rövidesen beterjeszti az Országgyűléshez. A hatályos közbeszerzési szabályozás átfogó felülvizsgálata már a 2002. év elején megkezdődött. Az átfogó felülvizsgálat célja kettős: egyrészről a már említett jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése, másrészről a hatályos közbeszerzési törvény 1995. évi megalkotása és hatálybalépése óta eltelt időszak jogalk almazási tapasztalatainak hasznosítása és ennek alapján a közbeszerzési szabályok kiigazítása. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az említett felülvizsgálati szempontok mentén az igazságügyi tárca új törvé nyi formában tartotta célszerűnek kidolgozni a közbeszerzési szabályok módosítását. Hangsúlyozom azonban, hogy az új törvény nem jelent teljesen új, a korábbiaktól gyökeresen eltérő szabályrendszert, az eddigi eredményeket és a gyakorlatban bevált jogintéz ményeket továbbra is megtartja. A szabályozás elvei, célkitűzései változatlanok maradnak. A cél továbbra is az, hogy biztosított legyen az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatósága, a közpénzek felhasználásának nyilvánossága, az e sélyegyenlőségen alapuló verseny megvalósulása. A fenti célok érdekében az új törvény tervezete a közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles szervezetek körét a lehető legszélesebb körben határozza meg, megőrizve, de egyben továbbfejlesztve az e tekintet ben elért eredményeket, ide értve a közbeszerzési törvény legutóbbi, úgynevezett üvegzsebtörvény keretében történő módosítását is. A kivételek körét azokra a helyzetekre szűkíti, amelyek esetében valóban indokolt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának köt elezettsége alóli mentesítés. A közbeszerzési eljárásokban továbbra is alapelvi szinten érvényesül
