Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PÜSKI ANDRÁS (MDF):
1001 gondolom, hogy sehogy, hiszen az ellentétes példa, többször elmondtuk, Írország, Olaszország, Franciaország, részben Németország, amely olyan mértékben kezdte el és kezdi el csökkenteni ezeknek a vállalkozásoknak a terheit, am i igen versenyképessé teszi őket világviszonylatban. Gondolom, az ír példa mindenki számára ismert - kimagasló eredményeket értek el. Ezzel szemben Magyarországon a jelenlegi adórendszer, bár elismerjük ennek egyes pozitív részeit, nem kell felsorolnom, dé lelőtt itt lefolyt az adóvita, ennek ellenére semmit nem old meg, tulajdonképpen az energiaárak emelésével, az energiaadók bevezetésével, a különböző környezetszennyezési díjak bevezetésével, a cégautók adózásával, az illetékkel, és minden, ami egy vállalk ozás életével kapcsolatos közgazdasági szabályozóban megjelenik, minden drágul az égvilágon. Úgyhogy azzal, hogy 16 százalékra lement a társasági adó, és néhány olyan intézkedés történt, ami a beruházásfejlesztéseket, a helyi adót kellemesebbé teszi, tulaj donképpen semmit nem lehetett ellensúlyozni; lényegesen nagyobbak azok a terhek, amelyek a magyar vállalkozói rétegre hárulnak, mint azok, amelyeket előnyként kapnak. Ebből következik, hogy nyolc hónappal az európai uniós csatlakozásunk előtt világosan lát nunk kell, hogy központi forrásokat kell biztosítani, és olyan közgazdasági környezetet kell teremteni a magyar vállalkozók számára, ami nem okoz olyan versenyhátrányt az uniós csatlakozásnál és azt követően, ami behozhatatlan lesz a későbbiekben. Látnunk kell azt is, hogy a nemzeti fejlesztési terv, amivel a kormány olyan nagyra volt, nem szolgálja igazán a vállalkozók érdekeit, abban igazán a magyar vállalkozókat támogató rendelkezés aligalig van. Hozzá kell tennem, hogy a csődhelyzet közeli iparágak hel yzetét rendezni kell, mint említettem, és az előbb felsoroltam, vissza kell térni a Széchenyiprogramban nagyszerűen bevált vállalkozói ösztönzőrendszerek visszaállítására, és nem utolsósorban az adó- és költségcsökkentések irányába kell - a választási ígé reteknek megfelelően - venni a hangsúlyt. Hölgyeim és Uraim! Szeretném elmondani befejezésül, hogy Magyarországon ezek a költségek azt eredményezik, hogy az egy munkaórára eső költség az elmúlt időszakban Magyarországon 54,7 százalékkal nőtt, szemben Lengy elországgal, Csehországgal és Szlovákiával, ahol ezek a számok 41, 35, illetve 18,1 százalék; a lengyeleké a legjobb: 18,1 százalék. Összességében azt a véleményemet szeretném a frakció nevében hangsúlyozni, hogy az Oktatási Minisztérium kezdeményezésével egyetértünk, azzal azonban nem, hogy a gazdaság jelenlegi helyzetében a vállalkozókra háruló hatalmas terhek mellett ez a törvény most kerüljön bevezetésre. Keresse meg a minisztérium azokat a lehetőségeket, amelyek az innováció, a modernizáció irányába ha tnak, és amikor a gazdaság, remélhetőleg minél hamarabb, hiszen ez a magyar állampolgárok és a magyar képviselők számára közös érdek, mihamarabb fejlődni fog, akkor egy átdolgozott kiadásban, úgy gondolom, helyes lesz ismételten előterjeszteni, és akkor má s véleményünk lehet róla - talán akkor támogatni is lehet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! A következő, írásban előre jelentkezett képviselőtársunk Püski András képviselő ú r, a Magyar Demokrata Fórumból. A képviselő urat illeti a szó. PÜSKI ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ahogy az előttem felszólalók többsége elmondta, az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentő s kapcsolatban áll a magyar gazdasággal és a gazdaság jelenlegi helyzetével. Ennek kapcsán meg kell állapítanunk, hogy a polgári kormány egy teljesen világos célok szerint emelkedő Magyarországot adott át 2002 közepén az MSZPSZDSZkoalíciónak, amely ezt e gy koncepciótlan, sodródó társadalom- és gazdaságpolitika irányába vitte tovább. Ma a magyar gazdaság egyre súlyosbodó egyensúlyi zavarokkal küzd. Az ország vezetése a gazdaságpolitikájában is letért a normális útról, hiszen először a nemzetgazdaság fejlőd ésének,
