Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PÜSKI ANDRÁS (MDF):
1002 versenyképességének feltételeit kell biztosítani, csak ezzel párhuzamosan, ennek függvényében van mód az elosztás rendszeres emelésére. Ez a választások óta fordítva történik. 2003ban a kormány felelőtlen, hangulatjavító költekezése következtében az állami beruházások, ezen belül különösen az infrastrukturális beruházások visszaestek, az önkormányzatoknál a bérek és a dologi kiadások fedezetét sem biztosították, így a fejlesztéseket itt is vissza kellett fogni. Nem segítette a kormány a nemzeti köz epes és nagyvállalkozásokat, vállalatokat, a kis- és mikrovállalkozások magukra vannak hagyva, nincs megfelelő koncepció a megváltozott feltételek mellett a külföldi működő tőke megtartására, beáramlásának erősítésére. Ez különösen nagy hiba, mert az Euró pai Unióhoz való csatlakozást megelőző esztendőt ki kellett volna használni a magyar gazdaság versenyképességének javítására. A sikeres uniós csatlakozás minimális feltétele a nemzeti vállalkozások megerősödése, jobb tőkeellátottságuk biztosítása. Fontos, hogy képesek legyünk igénybe venni minden olyan eszközt, mellyel a magyar vállalatokat és piacainkat eurokonform módon védeni tudjuk. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely a létrehozandó kutatási és technológiai innovációs alapról szól, a gazdasági élet egyik rendkívül fontos területét érinti. A kutatás és fejlesztés elengedhetetlen annak érdekében, hogy az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítése megtörténhessen. A XXI. század körny ezeti jellemzői: a globalizáció, a tudásalapú és reálidős társadalom kialakulása, erősödő vevő- és minőségorientáltság, az értékteremtés új módszereinek terjesztése, a verseny változó módszerei. Ebben a környezetben kell a magyar nemzetgazdaságnak helytáll nia, erősödnie, versenyképesnek lennie. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között először meg kell szerezni, fejleszteni kell a tudást, az innovációs képességet, alaposan meg kell ismerni a világot, a korunkat meghatározó globalizáció kérdéseit, de különö sen azt a szövetséget, az Európai Uniót, melynek kereteiben a nemzet jövőjéről gondolkodunk. Tehát mindenekelőtt fokozni kell a beruházást az emberi tőkébe, hiszen tudjuk, hogy a tudás az egyetlen olyan termelési tényező, melynek hozadéka nem csökken. Külö nösen fontos ez a terület a jövő évi európai uniós csatlakozásunk előtt. Az Európai Unió lisszaboni, majd barcelonai csúcsértekezletén megfogalmazott célkitűzése szerint ahhoz, hogy az Unió a világ legversenyképesebb gazdaságává váljon, szükséges, hogy a t agországok K+F ráfordításainak bruttó hazai termékhez viszonyított aránya átlagosan 3 százalékra növekedjék. Ezzel ellentétben Magyarországon 1993 óta ezen ráfordítások GDPhez viszonyított aránya jóval az 1 százalék alatt marad. Sajnos, a 2003. évi költsé gvetésből is kimaradtak a központi műszaki fejlesztési források, ennek következtében új pályázatokat nem írtak ki, az elmúlt időszakban az áthúzódó projektek lefaragása, az azokra vonatkozó kifizetések késleltetése folyt. A kormány adópolitikája kedvezőtle nül befolyásolta a vállalkozások különben is szerény volumenű K+F tevékenységének bővítését. A Magyar Demokrata Fórum kiemelten fontosnak tartja a hazai gazdasági szférában a kutatás és fejlesztés szerepének növelését, előtérbe helyezését. Az oktatás, a ku tatás és a fejlesztés területén a Magyar Demokrata Fórum az állami ráfordítások növelését kívánja elérni, fontosnak tartjuk, hogy ezek a ráfordítások elérjék a bruttó hazai össztermék közel 1,92,1 százalékát. (16.40) Mindezek miatt nagyon fontos az előttü nk fekvő törvénytervezet, mégis úgy érezzük, meg kell említeni ezzel kapcsolatos aggályainkat is. Mindenekelőtt a Magyar Demokrata Fórum nem tartja elfogadhatónak, hogy újabb adó jellegű elvonással sújtsuk a hazai vállalkozási élet résztvevőit. Fontos fela datunk, hogy vigyázzunk arra, hogy az a vállalkozói szféra, mely megtermeli a nemzeti össztermék jelentős részét, milyen adótehernek van kitéve. Köztudott, hogy a magyar vállalatok így is túl vannak adóztatva, európai uniós szinten is az élen járunk az elv onások és a terhek tekintetében. Most, amikor a kormány azt hangsúlyozza - még ha az intézkedések nem is ezt bizonyítják , hogy csökkenti a vállalkozók terheit, nem célszerű új terhet kivetni. Minden egyes elem, amit nevezhetünk adónak, járuléknak, bármin ek, a vállalatok terheit növeli. Elég, ha megemlítek néhányat az újabbak közül: az áfakulcsok emelése, a jövedéki adók emelése, az osztalékadó, a cégautóadó, az új
