Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 23 (81. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Tóth Gyula (MSZP) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Hol tart jelenleg a MÁV reformja?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH GYULA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
416 ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Tóth Gyula, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági és közlekedési miniszterhez: “Hol tart j elenleg a MÁV reformja?” címmel. (Több képviselő távozik az ülésteremből.) Kérem a képviselő urat, várjuk meg, amíg a távozók elhagyják a termet. (Rövid szünet.) Képviselő úr, öné a szó. TÓTH GYULA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Államvasutak Rt. reformkoncepciója több cél együttes megvalósítását tűzi ki. Tavaly július közepén indult az a munka, amely fő vonalaiban az EUkonformitás megteremtésére, egy több szempontú vállalatoptimalizálás megvalósítására é s egy középtávú gazdasági koncepció kialakítására vonatkozik. Januárban megkezdődött a szervezeti átalakítás, létrejöttek az üzletágak; június 30áig befejeződik a területi szervezetek kialakítása, a működési és szervezeti szabályzatok kidolgozása, és mind ezek mellett változtatni kell a technológiai rendszerükön, a beruházási, beszerzési tevékenységükön, át kell alakítani az irányítási rendszert - nyilvánvaló, hogy ez radikális átalakítást igényel. (13.00) Mivel azonban a MÁV Rt. területi vezető i, munkatársai, munkavállalói lényegében már nem létező szervezetben vannak, mert az új szervezet még nem állt fel, köreikben komoly bizonytalanság tapasztalható. Ez érzékelhető választókerületemben is, Dombóváron, amely köztudottan még mindig jelentős vas úti csomópont. Az itt dolgozók nevében, egykori fővasúti mozdonyvezetőként is kérdezem a tisztelt államtitkár urat: hol tart jelenleg a MÁV reformja? Elégedette az ütemével? Túl vane azon a ponton a reform, amely visszafordíthatatlanná teszi? Mivel a ref ormprogramot két alapvető ok indokolja, az európai uniós csatlakozás és a MÁV válsága, elindulte ebből a válságból a MÁV? Magyarország 8000 kilométer vasútvonalából 3500 kilométeren bonyolódik le az áru- és személyforgalom több mint kétharmada. Ahol vasút vonalaink vannak ezen a 3500 kilométeren kívül, ott falvak, kisvárosok vannak a maguk egészségügyi, oktatási, közigazgatási rendszerével együtt. Az emberek életmódja, mobilitása közlekedést igényel, tehát valamilyen közlekedési közszolgáltatásnak lennie ke ll. Ha hozzáveszem még a környezetvédelmet, az emberi gondolkodás hagyománytiszteletét, a nosztalgiát is és azt az életérzést, hogy ezeknek a településeknek van vasútja, sokrétű összefüggéssel állunk szemben. Figyelembe veszie ezeket a tényezőket is a köz lekedési közszolgáltatást szervező állam? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Gaál Gyula államtitkár úr válaszol. GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Képvise lő Úr! Hölgyeim és Uraim! A vasút reformjának alapvető indoka valóban a vasúti közlekedés megtartása és továbbfejlesztése, a képviselő úr által is felsorolt környezetvédelmi, munkaerőmegtartási, szociális szempontok figyelembevételével. A MÁV reformjának megtervezésénél több célt tűztek ki. Az egyik, hogy a szélesedő piacon is versenyképes maradjon a MÁV, hatékonyabban működjön, magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtson, átlátható gazdálkodást folytasson, és hosszabb távon kevesebb költségvetési támogatás t igényeljen. A reform másik fő célja, hogy a MÁV szervezetileg és finanszírozás szempontjából is megfeleljen az európai közösségi jogszabályoknak. Mindezek eléréséhez nagyarányú átalakítást kellett beindítani egy évvel ezelőtt.
