Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája12719 - ELNÖK (Harrach Péter): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
366 módosító csomaghoz képest vannak ellentmondásban, hanem önellentmondásban vannak. Az előbb említettem egyet a 20as módosító indítvány tekintetében. Az is teljesen nyilvánvaló, hi szen ön erre is utalt - azt hiszem, említette a 22es módosító indítványt , hogy abban a pillanatban, ahogy tagjai leszünk az Európai Uniónak, akkor már nemcsak jogharmonizációra, hanem tényleges cselekményi harmonizációra is szükség lesz. Ami pedig a víz umot illeti, ez egy új elem ebben a törvényben, mert azt mindannyian tudjuk, hogy az eredeti törvény megalkotásának időpontjában más helyzet volt a vízumoztatás tekintetében, mint amivel szembe kell nézni mondjuk ebben az évben a Magyar Köztársaságnak. Meg jegyzem egyébként, önök is tudatában voltak ennek, hiszen, ha jól emlékszem, 2000ben született meg az a kormányrendelet, amelyik előírta a vízumkényszer bevezetését két olyan szomszédos ország esetében, mint az akkor még Jugoszláviának nevezett mai Szerbi aMontenegró, illetőleg Ukrajna. További következményei nem voltak. Vannak a vízumkiadás rendjében bizonyos sarokpontok, amelyek nem képezhetik - azt kell mondanom , bizonyos értelemben alku tárgyát, vagy talán semmilyen értelemben. Ezek közé tartozik a s chengeni rendszeren belül az európai uniós vízumoztatás tekintetében a vízumdíj kérdése. Minden európai uniós tagország, amely része a schengeni egyezménynek, azonos tarifa alapján kell kiállítsa a nem schengeni acquieshoz tartozó országok polgárai számár a a vízumokat. Lehet, hogy ez néhány képviselőnek az újdonság erejével hat, de ez a szabályozás régi, és Magyarország számára akkor lép be kötelezettségként, amikor Magyarország az Unió tagja lesz. Nem akkor, amikor teljes mértékben majd alkalmaznia kell a schengeni rendszer összes előírását, vagy összes jogosítványát is alkalmazhatja, hanem a jövő évben május 1jén. Akkor tehát belépnek azok a vízumkiadási kötelezettségek és ennek anyagi konzekvenciái is, ami például azt is fogja jelenteni, hogy a mai magy ar vízumtarifákhoz képest körülbelül 50 százalékkal olcsóbban kell kiadni a Magyarország területére érvényes vízumokat nemcsak a szomszédos két országba, hanem tágabb értelemben véve is. Tehát lefelé is el kell mozdulni a mostani vízumoztatásból, de alkalm azni kell a közös előírásokat. Van ebben ráció, tisztelt Országgyűlés. Nevezetesen az, hogy a vízumdíjak ne lehessenek egy ilyen nemzetközi szabadpiaci alkudozás tárgyai. De nem akarok ebbe részletesen belemenni, csak szeretném jelezni, hogy ha már belekev ertük a kedvezménytörvénybe a vízumoztatás kérdését, akkor itt is megint belépett egy olyan nemzetközi egyezmény, amelyet egyébként a magyar parlament annak alapján tudomásul vesz, hogy az állampolgárok úgy voksoltak, hogy csatlakozzunk az Európai Unióhoz, és ennek alapján a miniszterelnök és a külügyminiszter aláírta a csatlakozási dokumentumokat. Éppen ezért tehát lehet további általános vitához hasonló vitát folytatni a beadott módosítványok mentén, azt azonban szeretném jelezni, hogy bármennyire is érze lmi kérdés az egész tisztelt Ház számára a kedvezménytörvény, ugyanakkor azonban van ennek egy jogi aspektusa is, és ez az aspektusa azért kell, hogy erős legyen e törvény módosításakor, mert nincs más lehetősége a tisztelt Háznak, mint hogy egy olyan törv ényt alkosson a módosítás révén, amely működik. Tegnap is elhangzott a vitában - Révész Máriusz képviselő úr említette, és most ön, Németh Zsolt képviselő úr, ismét említette , hogy eltelt két év, és nem működik a támogatás. Ebből a két évből azé rt nem mind a kettő esett a mi kormányzásunk idejére, úgyhogy tudomásul veszem, hogy a törvény egyébként úgy lépett hatályba, hogy mindjárt nem kezdtük teljesíteni. Mert nem voltak rá pénzügyi források, egyfelől. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a mo st hivatalban lévő kormány úgy kezdte a tevékenységét, hogy megállapította, nincs elég fedezet az elmúlt évre érvényes költségvetésben a magyarigazolványok előállításához és eljuttatásához, úgyhogy hozzá kellett nyúlni a tartalékhoz annak érdekében, hogy a magyarigazolványokat megfelelő számban ki lehessen állítani. Nyilvánvalóan ennek az egy elemnek a felelevenítése is elég ahhoz, hogy akik hallgatják és érdeklődnek a vita iránt, azok azért mégiscsak tudatában legyenek annak, hogy a törvény nem attól a pil lanattól kezdve nem működik, ha nem működik, amióta ez a kormány hivatalban van.
