Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
355 Ami azt illeti, hogy hosszabbítsuk meg a parlament időszakát, a kormány nevében azt tudom mondani, hogy a beadott módosító indítványok ezt nem indokolják. De azért egy dolgot még hozzátennék. Méghozzá azt az egy dolgot, hogy a kormány és a kormánytöbbség kérte, hogy a Házszabálytól való eltérés formájában vagy azt használva két héttel ezelőtt kezdjük el ennek a törvénynek a tárgyalását. Ha bármilyen módosító indítvány, akár ma olyan lenne, hogy azt a kormán y el tudná fogadni, vagy akár két hete olyan lett volna, hogy a kormány el tudta volna fogadni, akkor két hete is elfogadta volna, és akkor lehet, hogy a Házszabálytól való eltérés okán elkezdtük volna a vitát két héttel ezelőtt, és ugyanígy beleférnénk a jövő heti végszavazásba. Számunkra tehát ez nem időrendi kérdés elsősorban. Sőt, leginkább nem az. Ön nagyon jól tudja, hiszen ott volt a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén, pontosan emlékszik arra, hogy igen, elfogadtuk ezt a dokumentumot. De arra is nagyon jól kell hogy emlékezzünk mindannyian, akik ott voltunk, hogy ezen az értekezleten nemcsak ez a dokumentum képezte a vita tárgyát, hanem szinte a jelenleg hatályban lévő törvény módosítására vonatkozó valamennyi javaslat ott egy általános és rés zletes vita tárgya volt, hosszas szakértői egyeztetések után. (20.50) A kormány, és azt gondolom, az aláírók is úgy álltak fel attól az asztaltól, hogy tudták, melyik az a variáció, amelyet a kormány és az aláírók valamennyien el tudnak fogadni. Azon küzdö ttünk ott ugyanis egymásért - és nem egymás ellen , hogy a törvényjavaslat, ami most a Ház asztalán fekszik, olyan formájú legyen, kodifikált normaszövegként is kapjon egy olyan arculatot azon az értekezleten, amellyel aztán a Ház már foglalkozni tud. A k ormány kezét a MÁÉRT megkötötte. Az előbb nem említettem, de most utalnék arra, amit Potápi képviselő úr az előbb mondott. Persze, hogy a kormánytöbbség nem kívánja szétverni azt a megállapodást, amelyet a MÁÉRTon nagy nehezen összehoztunk. Miért tenne mó dosító indítványt a kormánytöbbséghez tartozó képviselők bármelyike, amikor azzal azt veszélyeztetné, hogy az ahhoz képest más szöveg, mint amit aláírtunk, és amiben megállapodtunk a határon túli magyarokkal? Ami a négy alapértéket illeti, azt a kormány ez zel a javaslatával tartotta. Azt persze lehet mondani, hogy ezek a javaslatok, amelyek itt fekszenek a Ház asztalán - az általunk beterjesztett normaszövegjavaslat, az önök vagy mások módosító javaslatai - más értelmezést tükröznek, egy dolog azonban bizt os. Ön a magyarigazolványt is említette, a négy alapelv között az egyiket. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a magyarigazolványnak olyan erőt adjunk egy magyar jogszabály által, amely egyébként így vagy úgy beleütközik a nemzetközi jogba. Ha tehát az el őző verzió pontosan azért volt kritizálható, mert beleütközött a nemzetközi jogba, mondjuk, e dokumentum kibocsátása vagy maga a létezése abban a formájában, ahogy létezett, nem a külalakját, hanem a felhatalmazását tekintve, akkor természetesen ehhez képe st változtatunk, de ettől nem ennek az igazolványnak a jelentőségét kívánjuk elvenni. Az a meggyőződésem - és mondhatom nyugodtan, hogy ez több mint meggyőződés , a tegnapi vita egészét áttanulmányozva én is azt gondolom, hogy valamihez közel kerültünk, a mi az egységes magyar nemzettel kapcsolatosan megfogalmazható. Még egyszer mondom azonban, ha meg tudjuk jeleníteni az egységes magyar nemzetet a magyar törvényalkotásban valamilyen formában, akkor ehhez a kormány partner, de nem egy olyan törvényben, amel y egyébként nem fedi le az egész egységes magyar nemzetet. Még egyszer mondom: a törvény a határon túli magyaroknak nyújtott kedvezményekről szól. Ugyan a határon túl élő magyarok többsége a törvény hatálya alá tartozik, de ha már az egységes magyar nemzet ről beszélünk, és erről akarunk valamilyen törvényt alkotni, akkor azt gondolom, hogy pontosan ez az az elem, amikor ezt nem szabad leszűkíteni csak a szomszédos országokban élő magyarokra. Akkor legyen ennek egy emelkedett tónusa, mondjuk, az alkotmányban , úgyis számtalan ok miatt kell módosítani a Magyar Köztársaság alkotmányát az elkövetkezendő időszakban. Tegyünk kísérletet arra, hogy ezt megfogalmazzuk a Magyar Köztársaság leendő módosított alkotmányában. Ha úgy érzi az elnök asszony, hogy közel került ünk
