Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz):
350 Ezeket a módosító indítványokat Kelemen András az MDF részéről, illetve a FideszMagyar Polgári Szövetség, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Fidelitas, a Magyar Demokrata Fórum képviselő i együttesen adták be. Szeretném a 6. sorszámútól elkezdeni, és néhány módosító javaslatunkat ismertetni. Mint mondtam, az első a 6. számú módosító javaslat, amely azt tartalmazza, hogy a törvény hatálya terjedjen ki az ausztriai magyarokra is. Kelemen And rás képviselő úr a vitában azt hangoztatta, két évvel ezelőtt az ő eredeti álláspontja már az volt, hogy ne vegyük ki Ausztriát a törvény hatálya alól. Sőt, ő még gondolt a Csehszlovákia, Jugoszlávia, illetve a Szovjetunió szétbomlása utáni állapotokra is, amikor ezekbe az utódállamokba magyar nemzeti kisebbség, közösségek kerültek, és eredetileg ő ezekre a közösségekre is gondolt. Ezt viszont most nem kívánja újra előhozni, hisz’ csak Ausztria esetére gondolt. Összefüggésbe hozható ez az európai unió s csatlakozásunkkal is, hiszen 2004. május 1jétől Magyarország remélhetőleg az Európai Unió tagjává válik, ugyanúgy, mint például Szlovákia vagy Szlovénia, és így egy olyan közösségbe kerülünk, amelynek Ausztria is a tagja. Arról nem is szólva, hogy az au sztriai magyarság száma is vészesen fogyatkozik, hiszen az elmúlt évszázadban a töredékére csökkent ennek a közösségnek a száma, és ha ezt a kedvezménytörvényt kiterjesztenénk rájuk, bizony, esetleg kedvező változásokat tapasztalhatunk. A 7. számú módosító javaslat legfontosabb módosítása az, hogy őrizzük meg a törvény eredeti szellemét, és ragaszkodjunk ahhoz, hogy a törvény szövegében megmaradjon az egységes magyar nemzethez való tartozás kifejezése. Amikor a törvényt megalkottuk, az egyik legnagyobb dolo gnak azt tartottuk - és tartjuk azóta is , hogy egy olyan törvényt sikerült megalkotni, amely országvilág és így az Európai Unió előtt is kijelenti, hogy bizony ennek a 15 milliós magyarságnak az egyharmada nem ennek az országnak a területén él, és nemcs ak a magyarországi magyarok, hanem a határon túliak is egységes magyar nemzetben gondolkodnak. Ez az egység alapvetően a magyar nyelvre, a kultúrára és hagyománykörre terjed ki, és a mai magyar valóság szerves részének fogja föl az egységes magyar nemzetet . Úgy gondolom, és frakciótársaimnak is hasonló a vélekedése, hogy ha kivesszük a törvényből az egységes magyar nemzet kifejezést, gyakorlatilag az egész vázát vesszük ki a törvénynek. Nemrégiben hallottam egy hasonlatot, amely szerint ez hasonló ahhoz a k arácsonyfához, amelyen a díszeket meghagyjuk, de magát a fát kivesszük alóla, és a díszek valahol a levegőben csüngnek. Mi erre a szemléletre építettük fel akkor az egész törvényt. Ezt a szemléletet szünteti meg a mostani törvénymódosítás. A következő módo sító javaslat, a 8., egy nagyon is élő, valós problémával néz szembe, mégpedig a vízumkötelezettség problémájával. Nemrégiben, három héttel ezelőtt Szili Katalin elnök asszonnyal volt szerencsém Ukrajnában egy parlamenti látogatáson részt venni. Ott az egy ik legtöbbet hangoztatott probléma, kérdés a vízumkötelezettség, illetve a vízumkötelezettség bevezetése volt. Tudjuk azt, hogy vannak olyan szomszédos államok, országok, amelyek sajnos jó ideig nem számíthatnak arra, hogy az Európai Unióba bekerülnek, és velük szemben az Unió, illetve Magyarország vízumkötelezettséget vezet be. A legsúlyosabban érinti a kárpátaljai és a vajdasági magyarságot ez a bevezetés, hiszen ez a két nemzeti közösség él nemcsak a legrosszabb politikai körülmények, hanem a legrosszabb gazdasági körülmények között is. Jugoszláviával, SzerbiaMontenegróval azt hiszem, nem kell külön foglalkozni, de Kárpátaljáról el kell mondani azt, hogy a mai Ukrajna egyik legszegényebb területéről van szó. Maga Ukrajna is rendkívül szegény, és még mind ig a lejtőn lefelé halad. Ennek egy határkerületéről van szó, amelyet most már közel fél évszázada gazdaságilag nem támogat sem a Szovjetunió, sem pedig most már - mivel nem is tudja - Ukrajna. Nagyon nehéz körülmények között élnek ezek az emberek, és mint egy 150 ezres magyarsággal számolhatunk ezen a területen. Nekik adott esetben gazdasági, pénzügyi nehézségeket is okoz a vízum bevezetése. Az adott helyzetben a legkedvezőbb elbánást szeretnénk elérni az ő számukra, amit szeretnénk a törvényi szövegbe is b eemelni.
