Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
351 A következő módosító javaslat lényege az, hogy az eredeti (2) bekezdés egy fölösleges megszorítást tartalmaz, amikor kizárólag kulturális és nyelvi területre szűkíti le a támogatások körét. Ez nem következik a velencei bizottság állásfoglalásából, és ezért célszerűbb a (2) bekezdés tartalmát az (1) bekezdéssel összevonni. Ezért javasoljuk a módosító javaslat szerinti (2) bekezdés általánosabb megfogalmazását, amelynek rövid lényege, hogy e törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szer ződésekben vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül kell alkalmazni. Részemről az utolsó ismertetendő módosító javaslat a 10es számozást kapta. Ennek lényege az, hogy a magyarigazolvány, illetve a magyar hozzátartozói igazolvány felhatalmazásait meg kell hagyni. Tudjuk, hogy az egyik legfontosabb dolognak a státustörvényben a magyarigazolvány bevezetését tartottuk és tartjuk ma is. Rendkívül büszkék azok az emberek erre a dokumentumra, akik hosszas utánjárás, várakozás után kapják ezt meg. Én nem is tudom az érzéseiket igazából kifejezni, hiszen a mi hasonló érzéseink, amikor megkapjuk például a személyi igazolványunkat vagy később az útlevelünket, semmit nem ad vissza ebből az érzésből. (20.30) Olyan emberek folyamodtak a magyarigazolványhoz, illetve a ho zzátartozói igazolványhoz, akik annak idején különböző, legtöbbször történelmi okok miatt veszítették el a magyar állampolgárságukat, kerültek egy idegen állam fennhatósága alá. Számukra egyetlen kézzelfogható bizonyítékát a magyar nemzethez való tartozásn ak ez a magyarigazolvány, illetve a magyar hozzátartozói igazolvány jelenti. Mi szeretnénk a kedvezményeket ezen dokumentumokhoz kötni, amitől a törvénymódosítás kicsit most ódzkodik. Az indokolásban szerepel az, hogy mivel Magyarországon belüli juttatások ról van szó, a velencei bizottság ajánlásai nem tiltják a fenti módosítást, ugyanakkor a jogalkotó eredeti szándéka szerint jogelvi szempontból és a kedvezmények pontosítása végett fontos a magyar állampolgárokkal azonos jogok deklarálása. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Úgy látom, Bársony András államtitkár úr jelentkezett, övé a szó. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő Hölgyek és Urak! Engedjék meg, hogy az elhan gzott öt javaslatra reagáljak viszonylag röviden. Ami Ausztriának a törvény hatálya alá való visszaemelését, illetve az ott élő magyarokat illeti, szeretnék emlékeztetni arra, és ezért nem támogatja a kormány ezt, hogy a most előttünk álló törvényjavaslatb an 24. § alatt szerepel az eredeti törvény 28. §ának módosítása, amelyik azt konkrétan leírja, hogy az Európai Unió tagállamai tekintetében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy dolgozza ki az esetleges kedvezmények és támogatások alkalmazhatóságának ré szletes szabályait. Ez tehát lefedi Ausztriát is ebben az esetben, egyébként pedig korábban a törvényjavaslat, tehát a módosítás tartalmazza azt, hogy természetesen az Európai Unióba való belépésünk után a közösségi joganyagnak megfelelően kell a törvényt alkalmazni az európai uniós tagállamok esetében. Ez a két paragrafus együttesen lefedi ezt a szándékot, és azt gondolom, hogy a kormány a törvényben előírt ezen kötelezettségét meg fogja tenni. Ami az egységes magyar nemzetet illeti - és nem szeretnék erre a későbbiekben már többször visszatérni, legalábbis a válaszaimban, mert ez több módosító indítványban visszaköszön , itt két probléma van, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselő hölgyek és urak. Az egyik, hogy az egységes magyar nemzetet egy feles törvén yben megpróbálni definiálni és beemelni a magyar jogrendbe, ez elég reménytelen, jogilag mindenképpen reménytelen vállalkozás. Politikailag pedig azért reménytelen vállalkozás, mert a törvény egyébként nem, ha úgy tetszik, az önök megfogalmazása szerinti t eljes magyar nemzetet érinti, hanem csak a határon túl élő magyarokra vonatkozik, és nem vonatkozik azokra a magyarokra, akik nem ezekben az országokban élnek. Ezzel a feles törvénnyel,