Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
283 Én is azt kérném a tisztelt képviselőtársaimt ól, hogy próbáljuk inkább a jelenlegi javaslat mellé a megfelelő garanciákat együtt megteremteni, erre mi is mindenképpen fogadókészek leszünk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tis ztelt Országgyűlés! Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, aki a Fidesz képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. DR. SALAMON LÁSZLÓ , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvisel őtársaim! Az Európai Parlament tagjainak választásával kapcsolatos alapkérdésekről már mintegy három évvel ezelőtt egyetértés alakult ki az akkori parlamenti pártok között. Az előző ciklusban ugyanis a választási reform kérdéseit áttekintő eseti bizottság - számolva az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal - az országgyűlési választások alkotmányjogi kérdései mellett megtárgyalta az európai parlamenti képviseletünk szabályozásának alapelveit is. Míg az eseti bizottság a nemzeti parlamenti választási jog területén gyakorlatilag semmiben sem tudott előrelépni, addig az Európai Unióban történő parlamenti reprezentációnk biztosításának koncepcionális kérdéseiben konszenzusra jutott. A tárgyalásunk alatt álló törvényjavaslat benyújtását megelőző, múlt év őszé től kezdődően lefolytatott újabb egyeztetés során a négy parlamenti párt e korábban elfogadott alapelveket lényegében megerősítette. A négypárti egyeztetés folyamán két kérdésben merült fel gondolata a korábbi koncepciótól történő eltérésnek. Az egyik, hog y a kötött lista megoldása helyett preferenciális lista intézményesítésére kerüljön sor, illetve hogy mégis építsünk be bejutási küszöböt a választási rendszerbe, 5 százalékos mértékben. Ezzel a két kérdéssel - bár nyugvópontra jutott az egyeztetés során m ind a két probléma - foglalkozom most röviden azért, mert ez az egyeztetések során vita tárgyát képezte, és feltételezhetően ez most is elő fog jönni majd a vitában, illetve részben már érintették is korábbi felszólalók. Ami a lista jellegét illeti, a hely zet az, hogy mind a kötött, mind a preferenciás lista mellett, illetve ellen hozhatók fel érvek. Kétségtelen, hogy a szabad lista különböző formái, így a preferenciális lista jelentős előnye, hogy a választópolgár alakítólag hathat a lista összetételére és a párt elképzeléseivel szemben átrendezheti az egyes képviselőjelöltek mandátumszerzési esélyeit, vagyis egy adott lista támogatásán túlmenően a listán szereplő jelöltek mandátumszerzését a párt akaratától eltérően befolyásolhatja. Ez a rendszer a választ ásokon való nagyobb részvétel irányában is motiválólag hathat. Ezzel szemben hátránya éppen az előnyéből fakad, ugyanis azoknak a választópolgároknak az akarata, akik a listát változatlan összetételben támogatják, háttérbe szorulhat, és ez a helyzet kisebb ségi akaratérvényesítés eredményeként is előállhat. Így a szavazás akár egy olyan összetételű lista mandátumhoz juttatását is eredményezheti, mely egyébként az adott listára szavazók többségének nem felel meg, ugyanakkor ennek a többségnek ezen már a továb biakban nincs módja változtatni. Az elmondottakon túlmenően a preferenciás lista szabálya az előbbiekből következően nem teszi lehetővé a pártok közös listaállításában megnyilvánuló összefogását, mivel az erre vonatkozó megállapodások érvényesülése bizonyt alanná válik. Az előadottakra tekintettel a FideszMagyar Polgári Szövetség a kötött listás rendszert támogatja. Az egyeztetés során a preferenciás listára vonatkozó elgondolásával az SZDSZ egyedül maradt, és ő maga sem jelezte, hogy a kötött listás megold ás akadálya lenne számára a törvény elfogadásának. A kormány előterjesztése a kötött listás megoldást tartalmazza, mely - mint mondottam - a Fidesz támogatását is élvezi.
