Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
284 A bejutási küszöböt illetően a három évvel ezelőtti elképzelésekhez képest a helyzet annyiban változott, hogy Magyarországot az eredetileg neki szánt 20 képviselői hely helyett 24 mandátum fogja megilletni az Európai Parlamentben. (14.40) A küszöb, mely az uniós előírások szerint 5 százalékosnál magasabb nem lehet, húsz képviselőnél matema tikai okból jelentőségét vesztené, ugyanakkor huszonnégy képviselőnél már jelentőséggel bírhat. Úgy gondoljuk, ha a kormányozhatóság kérdése ez idő szerint az Európai Parlament viszonylatában nem is értelmezhető, mégsem mellékes szempont az, hogy Magyarors zág reprezentációja ne mutasson túlzott polarizációt. Ennek megítélése kapcsán arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a mandátumok kiosztása, bármely számítási módot választjuk, kisebb szavazatszám mellett is képviselői helyet eredményezhet, mint az egy ké pviselői helyre matematikailag eső, maradék nélküli szavazatszám; ez pedig, mint a modellezések kapcsán láthatjuk, akár 4 százalék alá is eshet. Az elmondottakból következően a Fidesz szükségesnek tartja a bejutási küszöb alkalmazását, mégpedig 5 százaléko s mértékben, azonosan az országgyűlési választások parlamenti küszöbével. Ebben a kérdésben a pártok álláspontja az egyeztetések során bizonytalan és ingadozó volt, de egyik párt sem zárkózott el a küszöb alkalmazása elől. A kormány előterjesztése javaslat ba veszi az 5 százalékos küszöbre vonatkozó előírást, amellyel a FideszMagyar Polgári Szövetség a kifejtettek okán egyetért. Az európai parlamenti választások alapkérdéseit tekintve tehát a Fidesz támogatja a kormány előterjesztésének minden lényeges elem ét, nevezetesen, hogy a választásokon pártok indíthassanak listákat; ezek zárt, kötött listák legyenek; hogy az egész ország egy választókerületet képezzen; hogy a törvény húszezer ajánláshoz kösse a lista állítását; hogy a választások érvényessége részvét eli küszöbhöz ne legyen kötve, illetve hogy az egyes listák mandátumszerzéséhez a törvény írja elő az érvényesen leadott szavazatok több mint 5 százalékának megszerzését. Egyetértünk azzal is, hogy a mandátumok kiosztására a d’Hondtmódszer szerinti arányo ssági elv alapján kerüljön sor. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetlen olyan kérdéskör van, amelyben nem sikerült egyetértésre jutnunk, és amely jelentőségénél fogva komoly nehézséget jelenthet a törvény megalkotásában, ez pedig a külképviseleteken történő sz avazás kérdésköre. A problémát a legutóbbi alkotmánymódosítás tette aktuális kérdéssé - mint erre már több felszólaló is utalt. A külképviseleteken történő szavazás lebonyolításával kapcsolatosan a törvényjavaslat két tekintetben is problematikus: egyrészt a szavazás konkrét módját, másrészt a szavazást lebonyolító szervet illetően. A törvényjavaslat a külképviseleteken az országban általánosan alkalmazott urnába, szavazólap kiállításával történő szavazás helyett a szavazógéppel történő szavazás módját kívá nja intézményesíteni. Gondolom, hogy a szavazógépen számítógépet kell érteni - ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert a szavazógép szónak rossz áthallása van. A FideszMagyar Polgári Szövetségnek ezzel a szavazási módszerrel szemben komoly fenntartás ai vannak. Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani: nyilvánvaló, hogy a számítógépes technika életünket előbbutóbb teljesen átható, behálózó technika lesz, amellyel majd együtt kell élnünk. A számítógép a jövő eszköze, ebbe az irányba haladni a jövő útja, azonban ma még nem értek meg annak feltételei, hogy Magyarországon egy olyan súlyú ügy intézésében, mint amilyenek a választások, intézményes és hivatalos eszközzé váljon. A magyar társadalom nagy többsége számítógépes ismeretekkel és gyakorlattal nem rend elkezik. Jogunk ugyan ismeri az elektronikus aláírást és az ilyen módon történő szerződéskötés lehetőségét, de még ez a technika sem vált a magánjogi kapcsolatok kötelező, illetve kizárólagos formájává. A választások a legfontosabb közjogi kérdést hivatott ak rendezni: a törvényes hatalomgyakorlás alapját, jogi és politikai legitimációját, a választások ezért a közvetett demokrácia lételemét alkotják. Olyan ügyről, olyan területről van szó, ahol nincs helye a kísérletezésnek, nincs helye olyan megoldásnak, a mely az akaratnyilvánítás gyakorlása és számbavétele szempontjából nem a lehető
