Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
279 Országgyűléstől a képviselők, rende zni kell a társadalombiztosítással, a nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseket, az összeférhetetlenségekkel, mentességekkel kapcsolatos kérdéseket, összhangban az európai gyakorlattal és az ittenivel. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi törvényjavaslat csak egy vázat ad meg, de azt gondolom, lesz idő arra, hogy ezeket is kiteljesítsük, és egy olyan jogállási törvény szülessen meg, amely teljeskörűen tisztázza a majdani európai parlamenti képviselők jogállását. Ezek figyelembevételével szeretném jelezni, hogy bizottságu nk nagy többséggel, 13 igen és 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak nyilvánította a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót TataiTóth András képviselő úrnak, a mentelmi bizott ság alelnökének. TATAITÓTH ANDRÁS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság tegnapi , június 16ai ülésén vizsgálta meg a törvény általános vitára való alkalmasságát. Nagy vita nem alakult ki a bizottságban, elsősorban a bizottság hatáskörébe tartozó oldalról vizsgáltuk a kérdést, megfelele a szabályozás azoknak a követelményeknek, amely ek alapján a mandátumigazolást, illetve az összeférhetetlenségi ügyeket rendezni lehet. A bizottság 6 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Szeretném még megjegyezni, hogy nagyon szakszerű és összefogott tájékoztatást k aptunk a Választási Iroda vezetőjétől, amely tájékoztatás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a mentelmi bizottság nagy vita nélkül tudja ajánlani az Országgyűlésnek általános vitára a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : K öszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 2020 perces időkeretben. Megadom a szót Avarkeszi Dezső képviselő úrnak, aki az MSZP képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Képviselő urat illeti a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Április 12én népszavazáson döntött az ország, hogy felhatalmazás t ad az ország vezetőinek arra, hogy aláírják a csatlakozási szerződést. Magát ezt a népszavazást is egy decemberi alkotmánymódosítás tette lehetővé, de ez az alkotmánymódosítás adta meg a felhatalmazást az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásához is. Nagyon fontos szabályokat tartalmazott maga az alkotmánymódosítás is, hiszen például az aktív és passzív választójog újrafogalmazása is ebben történt meg. Miniszter asszony expozéjában szólt arról, hogy az Alkotmánybíróság már 1990ben kimondta, hogy lehet ővé kell tenni az átmenetileg külföldön tartózkodó választópolgárok számára, hogy részt vegyenek a különböző választásokon. Reményeink szerint ez lesz az első választás, ez a jövő évben esedékes európai parlamenti választás, ahol megvalósulhat alkotmányunk ezen új szabálya, illetve az Alkotmánybíróság ránk kötelező előírása. A törvényjavaslat előkészítése hosszú ideje folyik, és nemcsak a kormányzat, nemcsak a Belügyminisztérium szakértői vettek ebben részt, hanem részt vettek benne az országgyűlési képvise lőcsoporttal rendelkező pártok képviselői is. Tavaly ősszel megindult ez a folyamat, több alkalommal vettünk részt négypárti megbeszéléseken, és számos kérdésben sikerült meggyőződésem szerint jó kompromisszumokat elérni, számos kérdésben próbáltuk elfogad ni egymás álláspontját, volt, amikor kormánypártokon belüli vitával vagy ellenzéki pártokon belüli vitával. Volt, amikor
