Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
280 kaptunk olyan bírálatot is, hogy túl sok kérdésben engedtünk az ellenzéki pártoknak. Úgy gondolom, a legfontosabb az, hogy ezt a törvén yjavaslatot valóban el tudjuk fogadni, el tudjuk fogadni olyan szabályokkal, amelyek a konszenzust tükrözhetik majd. Őszintén remélem, hogy a parlamenti vitában az a szemlélet fog érvényesülni, amely a négypárti megbeszélések egy részén is érvényesült, hog y keressük közösen a jó megoldásokat, keressük azokat a megoldásokat, amelyek valamennyi párt, a képviselők túlnyomó többsége számára elfogadhatóak. Fontos, mert ezzel tudjuk elérni azt, hogy jövő nyár elején, a júniusi európai parlamenti választásokon leg yen törvényünk, ami szerint választhatunk, és a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok is részt vehessenek ezen a választáson. Már csak ezért sem azt keresem hozzászólásomban, hogy melyek azok a különbségek, amelyek a különböző frakciók álláspontja k özött megmaradtak, nem azt keresem, hogy melyek voltak azok a nagy viták, amelyek folytak közöttünk az előkészítés során, és megpróbálom azt sem keresni, hogy ki a hibás abban, hogy nem sikerült mindenben megegyezésre jutnunk. Miről is szól végül is ez a t örvényjavaslat, amelyik előttünk fekszik, melyek a legfontosabb szabályai? (14.20) A törvényjavaslat egyes elemeinek tárgyalásánál próbálok utalni majd arra, hogy hogyan alakult ki a jelenlegi szöveg, mi az, amiben teljes megegyezés volt, mi az, amiben, h a kellett, nagy kompromisszumot is kötöttünk, és mi az, amiben nem tudtunk megegyezni. De ismétlem, ezekben a kérdésekben is az vezérel - és nagyon remélem, hogy az országgyűlési képviselők többségét is az fogja vezérelni , hogy találjuk meg azokat a mego ldásokat, amelyek talán nem tökéletes módon felelnek meg mindenki előzetes elképzelésének, de megfelelő garanciákkal támasztják alá azt, hogy tiszta választásokra kerüljön sor, és érvényesüljön a választáson részt vevő választópolgárok, magyar választópolg árok és a többi, jelenlegi uniós, illetve csatlakozó ország választópolgárainak akarata. A törvényjavaslat I. fejezete a választással foglalkozik, az anyagi jogi szabályokat határozza meg. A javaslat egyébként azon kívül, hogy az anyagi jogi szabályokat me ghatározza, módosítja a választási eljárási törvényt, hiszen erre feltétlenül szükség lesz a jövő évi választások lebonyolítása érdekében. Módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt. Erre feltétlenül szükség van, már csak azért is, mert mint említettem, nemcsak magyar választópolgárok vehetnek részt, akár Magyarországon is, ezen a választáson, hanem az Unió szabályai szerint a többi uniós tagállam választópolgárai is, és az ő nyilvántartásukról a törvényben is gon doskodnunk kell. Ezenkívül kilenc egyéb, különböző jogszabályt is módosítani javasol az előttünk fekvő előterjesztés, hiszen új összeférhetetlenségi szabályokat is meg kell alkotnunk, és nemcsak ebben a törvényben, hanem más törvényekben is, például az ors zággyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben vagy például az ügyészségi törvényben és bizonyos szolgálati törvényekben. Tehát a választás szabályaival kapcsolatban kimondja a törvényjavaslat, hogy a választás arányos választási rendszerben és listás szavazással történik, valamint hogy az egész ország egy választókerületet alkot. Erről egyébként nem volt vita az előkészítés során. Kimondja a törvényjavaslat azt is, hogy kinek van választójoga; mint ahogy miniszter asszony is szólt róla, és én is említ ettem, a magyar választópolgáron kívül az Unió más tagállamainak magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgára is lehetőséget kap arra, hogy Magyarországon szavazzon. Szabályozza a jelölés kérdését a törvényjavaslat, és kimondja azt is, hogy azon kí vül, hogy a politikai pártok állíthatnak listát, ezek a pártok közös listát is állíthatnak, illetve hogy a listaállításhoz 20 ezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az előkészítés során egyébként volt erről némi vita, hogy megtart suke az ajánlószelvények rendszerét, és nemcsak az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban, hanem az egyéb választásokkal kapcsolatban is felmerült az a lehetőség, hogy esetleg a választópolgároktól aktívabb magatartást kérjünk, illetve a nem aktív választópolgárok zaklatása minimálisra csökkenjen. Tehát
