Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
274 ország területén tartózkodik. Az Alkotmánybíróság már 1990ben kifejtette: az átmeneti külföldö n tartózkodás nem képezheti akadályát az állampolgári jogok gyakorlásának. Ennek megfelelően, ezzel az állásfoglalással összhangban, a törvényjavaslat biztosítja a külképviseleteken történő szavazás lehetőségét az Európai Parlament tagjainak választásán. T isztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az Európai Parlament tagjainak választásával kapcsolatos minden olyan követelményt kielégít, amely az európai uniós csatlakozásból és az alkotmánymódosításból következik. A törvényjavaslat meghatározza az Európai Par lament tagjai választásának és jogállásának anyagi jogi szabályait, illetőleg módosítja a választási eljárásról szóló törvényt, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt, és kilenc jogszabályban - minimális mértékben - eg yes összeférhetetlenségi rendelkezéseket. A FideszMagyar Polgári Szövetség kifejezett kérésére a törvényjavaslat csak az európai parlamenti választásokra nézve tartalmaz szabályozást. Felmerült ugyanis a korábbi egyeztetéseken, hogy bizonyos, a választási joggal kapcsolatos olyan szabályok is ebben a törvénycsomagban kerüljenek meghatározásra, amelyekre szükség lenne az eddigi tapasztalatok alapján, azonban az előzetes egyeztetésnek megfelelően, amit a parlamenti pártokkal folytattunk, a javaslat - a Fides zMagyar Polgári Szövetség kifejezett igényének megfelelően - kizárólag az európai parlamenti választásokra nézve tartalmazza a szabályokat. Az Európai Unióhoz való csatlakozásból és az alkotmány módosításából fakadó és a választójogot érintő egyéb kötelez ettségek törvényi szintű rendezése egy később megalkotandó jogszabályban kap tehát majd helyet. A törvényjavaslat részletszabályai a parlamenti pártok közötti egyeztetések során alakultak ki. A négypárti egyeztetés 2002 őszén kezdődött, és őszinte örömmel mondhatom, hogy az európai parlamenti választások legfontosabb anyagi jogi kérdéseiben a négy parlamenti párt között konszenzus jött létre. Teljes egyetértés volt abban, hogy az Európai Parlament tagjainak választása listás, arányos rendszerben történjen, amelynek során az ország területe egy választókerületet alkot. A törvényjavaslat szerint a mandátumszámlálás a d'Hondtmódszerrel történik, amelynek során a pártok az általuk elnyert szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból. Annak érdekében, hogy c sak a megfelelő támogatottsággal rendelkező pártok juthassanak mandátumhoz, elsősorban a Fidesz kérésére, a választás során 5 százalékos mandátumhoz jutási küszöb kerül alkalmazásra. A Tanács határozatának megfelelően ez a maximum, tehát a közös listáknál is ezt a százalékos arányszámot kell alkalmazni. Szintén egyetértés van abban a kérdésben, hogy az országgyűlési választások szabályaihoz hasonlóan az Európai Parlament tagjainak választásán is csak politikai pártok állíthatnak listát, illetőleg jelöltet. (13.50) Az ellenzéki pártok kifejezett kérésére a listák zárt listák, tehát a rajtuk szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, a választópolgárok azt szavazataikkal nem befolyásolják. A listán a pártok - az Unió követelményeivel összha ngban - nemcsak magyar, hanem a hazánkban letelepedett, választójoggal rendelkező közösségi polgárokat is indíthatnak jelöltként. A listaállításhoz 20 ezer ajánlás szükséges, amelyet ajánlószelvényeken kell összegyűjteni. Az ajánlószelvény intézménye egyré szt megfelel a magyar választójogi hagyományoknak, másrészt költségtakarékos kampányt tesz lehetővé a pártok számára. Teljes egyetértés van a parlamenti pártok között a kampánycsend intézményének fenntartása tekintetében. A kampánycsend a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát biztosítja, amely jogintézmény létét az Alkotmánybíróság is alkotmányosnak minősítette. A törvényjavaslat az Európai Parlament képviselőinek összeférhetetlenségét részben kötelező jellegű uniós normák alapján határozza meg , részben pedig az országgyűlési képviselők
