Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
275 összeférhetetlenségéhez hasonló szabályokat állapít meg. Az Európai Unió Tanácsa szerint országgyűlési képviselő nem lehet egyben az Európai Parlament tagja is. A bizottsági viták során felmerült az összeférhetet lenségi szabályok kiterjesztése az önkormányzati képviselőkre is, a polgármesterekre is, azonban a kormány a törvényjavaslatban nem kívánt szigorúbb követelményeket meghatározni, mint amilyeneket az Európai Unió előír. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Uni ó jogi normái szigorú előírásokat tartalmaznak a választói névjegyzék vezetésével kapcsolatban. Magyarország 2004. május 1jén csatlakozik hivatalosan az Európai Unióhoz, és a 2004. június 10. és 13. között megtartandó Európai Parlamenti választásokon már lehetővé kell tenni - persze mi is nagyon szeretnénk lehetővé tenni, most nem csak mint kötelezettséget mondom ezt , hogy az Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is élhessenek a választójogukkal. Ezeknek a személyekne k tehát már a csatlakozást megelőzően biztosítanunk kell a lehetőséget, hogy a választói névjegyzékbe felvétethessék magukat. Ezt a problémát a javaslat törvényi vélelem felállításával küszöböli ki: ha az uniós, illetve a leendő uniós állampolgár nyilatkoz atot tesz arról, hogy a csatlakozást követően hazánkban kívánja gyakorolni választójogát, akkor úgy kell tekinteni, mintha már a névjegyzékkészítés és a szavazás időpontjában is Magyarországon lakóhellyel rendelkező, itt letelepedett uniós polgár lenne. A Magyarországon lakóhellyel rendelkező közösségi polgárok névjegyzékbe vételéhez elsősorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartás rendszerét kell alkalmassá tenni arra, hogy átvehesse a különféle idegenrendészeti nyilvántartásokban található uniós polgáro k adatait. A hatályos szabályozás szerint több idegenrendészeti nyilvántartás is működik, amelyek szinkronizálásával biztosítani kell, hogy az ott szereplők - igényüknek megfelelően - átkerülhessenek a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba. Ilyen nyilván tartások a bevándorlási, letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek, illetőleg a kiutasított, a személyi szabadságukban korlátozott vagy az útlevelüket elvesztett nem magyar állampolgárok adatállományai. Az idegenrendészeti nyilvántartási rendszerek megújításának eredményeképpen valósulhat meg az, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból tudjuk előállítani a választói névjegyzékbe vételhez szükséges adatokat minden választójogosultra vonatkozóan. Ez tehát azt vetíti előre, hogy enne k a névjegyzéknek az előállításához nagyon komoly államigazgatási szakmai munkára van szükség, illetve nagyon komoly, a különböző nyilvántartások közötti adatok egyeztetését és kontrollálását biztosító rendszert kell kimunkálni ahhoz, hogy ez egy olyan név jegyzék legyen, amellyel biztonságosan, eredményesen lehessen előkészíteni az európai uniós választást. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság több mint egy évtizede hozott határozata szerint az a tény, hogy a külföldön való szavazás lehetősége nincs b iztosítva, sérti azoknak a választópolgároknak a jogait, akiknek belföldi lakóhelyük van, és csupán a szavazás napján tartózkodnak külföldön. Az átmeneti külföldön tartózkodás ugyanis a modern számítógépes technika és az elektronikus aláírásról szóló törvé ny megalkotásának idején már igazán nem képezheti akadályát az állampolgári jogok gyakorlásának. Az Alkotmánybíróság határozatának és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az alkotmány 2002. decemberi módosítása értelmében lehetővé kell tenni, hogy azok a választópolgárok is élhessenek szavazati jogukkal az Európai Parlament tagjainak választásán, akik a szavazás napján egyébként külföldön tartózkodnak. A Belügyminisztérium széles körű vizsgálatot folytatott arra vonatkozóan, hogy az egyes országok hogyan b iztosítják a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgáraik számára a választójog gyakorlását. Nemzetközi viszonylatban az állapítható meg, hogy a legtöbb országban egyidejűleg több szavazási módszert is alkalmaznak, köztük a levélben történő szava zásnak van bevett gyakorlata. A négypárti egyeztetések során a Fidesz egyértelműen a levélben szavazás bevezetése ellenében foglalt állást, garanciális aggályokra hivatkozva.
