Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
273 VINCZE LÁSZLÓ jegyző : A kulturális bizottság ülése közvetlenül a szavazásokat követően kezdődik a képviselői irodaház 569. számú tanácstermében. Köszönöm. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : 13 óra 45 perckor folytatjuk a munkánkat. Kérném szépen a határozatképesség biztosítását. Köszönöm. (Szünet: 12.49 - 13.46 Elnök: dr. Dávid Ibolya Jegyzők: Balogh László és Béki Gabriella) ELNÖK (dr. D ávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A délutáni munkánkat megkezdjük. Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : S oron következik az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának a megkezdése . Az előterjesztést T/4146. számon, a bizottságok ajánlását T/4146/1., 2., 3. számon kapták kézhez. Megadom a szót Lamperth M ónika belügyminiszter asszonynak, a napirendi ajánlás szerinti 25 perces időkeretben. Öné a szó és a szószék, miniszter asszony. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő társaim! A Magyar Köztársaság választópolgárai április 12én döntöttek arról, hogy a Magyar Köztársaság tagja legyen az Európai Uniónak. Ezzel arról is határoztak, hogy Magyarország újra elfoglalja méltó helyét Európában. Magyarország a csatlakozással nemc sak tagja lesz az egyesülő Európának, hanem jogot szerez arra is, hogy aktív szereplője, alakítója legyen az európai uniós döntéshozatali folyamatoknak. E döntési folyamatokban való részvétel lehetőségét kívánja biztosítani az Európai Parlament tagjainak v álasztásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat, amely most az önök asztalán fekszik. Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvény megalkotásának jogi alapjait az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő jogharmonizációs k ötelezettségek és a múlt év decemberében elfogadott alkotmánymódosítás teremtette meg. A javaslat olyan választási rendszert valósít meg, amely alkalmas arra, hogy az Európai Parlament tagjait átlátható és egyszerű választási szabályokkal, legitim módon vá lasszuk meg. A római szerződés alapján az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező minden személynek joga van ahhoz, hogy egy másik tagállam területén lévő lakóhelyén az európai parlamenti választásokon választó és választható legye n. Ennek megfelelően az alkotmánymódosító törvény kiegészítette az alkotmány 70. §át az európai parlamenti választásokon való aktív és passzív részvétel jogával. Ez a jog a magyar állampolgárokon kívül más uniós tagállam Magyarországon lakóhellyel rendelk ező állampolgárát is megilleti. Szintén e törvény alapján az európai parlamenti képviselők választásának időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A módosított alkotmány lehetővé teszi, hogy a választópolgárok külföldön is leadhassák a szavazatukat. Az alko tmánymódosítás megszüntette azt a sokat vitatott feltételt, hogy az aktív választójogát csak az a választójogosult gyakorolhatja, aki a szavazás napján éppen az
