Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
239 módosító indítvány érkezett be, mutatja, hogy mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék oldaláról élénk érdeklődés és komoly bizottsági vita kísérte e törvényjavaslat tárgyalását. A módo sító indítvány egy részét a kormány elfogadta, ezáltal pontosabb, árnyaltabb lett az eredetileg tervbe vett szabályok megfogalmazása. Tovább javult tartalmi szempontból is a törvény színvonala. Az indítványok más része különböző okoknál fogva nem volt támo gatható, a javaslatok egy része például félreértésen alapult, amit a vitában többékevésbé sikerült tisztázni. Volt olyan módosító indítvány is, amely a különböző törvények összefüggéseit nem vette figyelembe, és elfogadásukkal a meglévő összhang megbomlot t volna. Esetenként irreális óhajokat támasztottak a módosító indítványt benyújtó képviselő hölgyek és urak, amelyek ugyan a köztisztviselők számára jelentős előnyöket biztosítottak volna, de aminek költségvetési akadályai egyértelműen érzékelhetőek voltak . Tisztelt Országgyűlés! Az egyes módosító indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítása során nem a kormánypártiság vagy az ellenzékiség volt a szempont, hanem a szakszerűség, a jogviszonyok szabályozásának jobbító szándéka. Számos esetben ez a szándék vezette az ellenzéki képviselőtársaimat is, és ezért szeretném köszönetemet kifejezni. A törvényjavaslattal elérni kívánt célok kettős okra vezethetők vissza. Egyrészt a köztisztviselők erkölcsi és anyagi megbecsülésének, egzisztenciális bizto nságának további erősítése a cél, a szakmai és az erkölcsi követelmények emelésével. Másrészt a módosításokkal érintett törvények szabályainak egységesebbé tételét tűztük ki megvalósítandó feladatként. Szeretném hangsúlyozni, hogy sem a köztisztviselői tör vény átfogó módosítására, sem a rendvédelmi szervek, illetve a hivatásos katonák jogviszonyát szabályozó törvény részletesebb módosítására most nem törekedtünk. Csak olyan módosító, illetve kiegészítő szabályok alkotása volt a szándékunk, amelyek a különbö ző szolgálati jogviszonyok meghatározásában a joghézagok megszüntetése, indokolatlan különbségek vagy méltánytalan helyzet kialakulása miatt mind a kormány álláspontja, mind az érdekképviseleti szervezetek véleménye szerint nem voltak halaszthatók. Olyan e llenzéki felvetések is elhangzottak, hogy meg kellene várnunk például a haderőreformot, illetve amelyek szerint nem kellene újabb salátatörvényt alkotni. De az előbb elmondott érvek, a hiánypótlás, az ellentmondások feloldása, mindenképpen szükségessé tett ék a törvény benyújtását. Tisztelt Országgyűlés! A kormány változtatásra érett jogszabályokat nem akar hatályban tartani, indokolatlannak tartjuk ugyanis, hogy a különbségeket továbbra is fenntartsuk a különböző szabályozási területeken. A módosítással éri ntett közigazgatásban, rendvédelemben, honvédelemben hivatásukat gyakorlók és a polgármesterek is támogatják a kormány azon szándékát, hogy minél előbb keressünk a korábbinál jobb és kedvezőbb megoldásokat. A kedvezőbb megoldások közé tartozik (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget) az ügykezelők úgynevezett visszaszervezése a törvény hatálya alá. Ez tehát azt jelenti, hogy akik a közigazgatásban ügykezeléssel, ügyiratkezeléssel foglalkoznak adminisztratív dolgozóként, visszakerülnek a köztisztviselői törvény hatálya alá. E kérdésben nem értettünk egyet ellenzéki képviselőtársainkkal, amit én egyébként érthetőnek tartok, hiszen az Orbánkormány ideje alatt ők hozták ezt a szabályt, az úgynevezett kiszervezésről szóló szabályt. Mi azonban úgy láttuk az érdekvéde lmi szervezetekkel, szakszervezetekkel egyetértésben, hogy szükséges a visszavitelük a köztisztviselői törvény hatálya alá, mivel az ügykezelői tevékenység igen szorosan kapcsolódik a közigazgatási tevékenységhez, az úgymond érdemi ügyintézői tevékenységhe z. Ez nem mondható el egyébként a fizikai dolgozókról, ezért az ügykezelőket visszavisszük a köztisztviselői törvény hatálya alá, a fizikai dolgozókat pedig nem. Ez a visszaszervezésről szóló döntés nem azt jelenti egyébként, hogy ezzel leértékelődne a köz tisztviselői munka presztízse, mint ahogy ez elhangzott az ellenzéki oldalon. Pont ellenkezőleg, ennek a tevékenységnek a tartalmi elemeit is elismeri ezzel a jogalkotó. Abban viszont egyetértést tapasztaltunk a vita során, hogy ne legyen hátrányos a törvé nymódosítás az ügykezelőknek sem
