Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
210 Elgondolkozhatunk, megértee egy ilyen belpolitikai támadássorozatot kiváltva megalkotni két esztendővel ezelőtt ezt a törvényt. Biztosan tudom, hogy igen. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény megalkotása az egyik legnagyobb tette volt a polgári kormánynak, a polgári többségű parlamentnek. Oly tett, amely jól illeszkedik a Mária Valéria híd újraépítése, a Sapientia Egyetem felállítása vagy akár a családtámogatási rendszer bevezetése mellé. Az egységes magyar nemzet kihúzása a törvény szövegéből egyet jelent a törvény lényegének feladásával. É s vajon csak a Fidesz gondoljae így? Biztos vagyok benne, hogy nem. Néhány nappal ezelőtt egy határon túli magyar főpappal volt alkalmam beszélgetni, és meggyőződhettem róla, hogy neki ugyanaz a véleménye. Véleménye szerint a Magyar Állandó Értekezleten l átszólag csak két szervezet nem támogatta a kormányt, a törvény módosítását. És tekinthetjüke a többiek véleményét valódinak, valósnak? Úgy gondolom, hogy nem teljesen: egyrészt a politikai szervezetek vezetőinek véleménye sokszor nem esik egybe a tagság véleményével; másrészt az átlagemberek véleménye pedig végképp nem igazolja a szervezetek vezetőinek véleményét. Erdélyt, a Felvidéket, a Vajdaságot járva meggyőződhetünk arról, megtapasztalhatjuk azt, hogy mi a véleménye az átlagembereknek. Az átlagembere k - ahogy Balla képviselőtársam is elmondta - nem igazán a kedvezményeket, a támogatásokat tartják a legfontosabbnak, hanem a legfontosabbnak azt tartják, hogy végre volt mersze egy kormánynak, egy képviselőháznak kimondani azt, hogy van egységes magyar ne mzet, hogy gondolkozhatunk egységes magyar nemzetben, hogy annyi viszontagság és oly sok határrendezés és területcsere után végre egy állam hivatalosan is elismeri azt, hogy vannak nemzettársai határokon kívül, és ezt egy jogi dokumentummal is bizonyítja. Ezek az emberek a legfontosabbnak azt érezték, hogy végre a kezükbe kaphatják a magyarigazolványt, és e magyarigazolványt féltve őrizve bizonyíthatták önmaguk előtt és családjuk, a falujukbeli emberek előtt, hogy igenis, ők a magyar nemzethez tartoznak. Sz ámukra ez volt a legfontosabb a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatban. Amikor a külügyi bizottság meghallgatta Kovács László miniszterjelölt urat, fölkapta a fejét a miniszterjelölt úr egyik kijelentésére. Ez a kijelentés tartalma zta azt, hogy szerinte nem fontos a magyarigazolvány, az meg végképp nem fontos, hogy a magyarigazolványon a magyar korona szerepeljen mint szimbólum, hiszen ez a szimbólum sértheti a szomszédos országok vezetőit, többségi nemzeteit. Már akkor jeleztük a k ülügyminiszter úrnak, hogy a magyar korona nem azt jelképezi, amire esetleg ő gondol, hiszen annak idején, '8990ben, amikor az Országgyűlés előtt vita folyt, hogy mi legyen a Magyar Köztársaságnak a címere, világosan kifejtették többen, hogy a magyar kor ona elsősorban nem az államformát jelképezi, hanem jelképezi a magyar nemzetet, a magyar nemzet része. Amikor úgy döntöttünk, hogy a magyar koronát az Országgyűlésben helyezzük el, akkor, azt hiszem, mindannyiunk számára a legfontosabb gondolat ez volt. Ko vács László miniszterjelölt úr ezt a koronát nem tartotta fontosnak, hogy a magyarigazolványon szerepeljen, és gondolkozott akkor még azon, hogy a magyarigazolvány kerüljön megszüntetésre. Én úgy gondolom, úgy érzékelem, hogy ha most ezt a törvénymódosítás t elfogadjuk, a magyarigazolványok jövőbeni kiadását is veszélyeztetjük, egy olyan dokumentumnak a kiadását, amely több millió nemzettársunk számára nagyonnagyon fontos. Lehetne még hosszasan beszélni nyilvánvalóan a kedvezményekről és a támogatásokról. M égis még egyszer kijelentem: számomra és frakciótársaim számára a legfontosabb az, hogy 2001ben volt merszünk kijelenteni, hogy egységes magyar nemzetben gondolkozunk. Ezt ez a törvénymódosítás megszünteti, ezzel gyakorlatilag a törvény értelmét veszíti, és - ha lehet így fogalmazni ilyen kései vagy korai órán - gyakorlatilag a törvényt ezzel kiheréljük. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, Fideszfrakció . RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) :
