Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója:
149 DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szinte napra pontosan hét esztendővel eze lőtt fogadta el a tisztelt Ház a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt konszenzussal, ellenszavazat nélkül. Ez a törvény az elmúlt években kiállta a gyakorlat próbáját. A törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház asztalán fekszik, azért vált szük ségessé, mert az 53/2002. november 28i alkotmánybírósági határozat ezt szükségessé tette, amely az indítványozó több kezdeményezését elutasította ugyan, de a határozat 2. pontjában megállapította, hogy jogalkotói mulasztás áll fenn amiatt, hogy a törvény erejénél fogva a védett természeti területek egyedi meghatározása során nem biztosított önálló jogorvoslatot a törvényhozó. Tehát ez az alkotmánybírósági határozat indokolta azt, hogy ez a törvény módosításra kerüljön. A természet védelméről szóló törvény meghatározta ugyanis azokat az úgynevezett ex lege védett természeti területeket és értékeket, amelyek esetében nincs szükség védetté nyilvánítási eljárás lefolytatására, ugyanis a jogi védelem a törvény hatálybalépésének napjától bekövetkezett. Az Alkotmá nybíróság azt állapította meg, hogy a törvény rendelkezése alapján nem lehet megállapítani, hogy a védelem egyedileg mely területekre terjed ki, emiatt szükséges, hogy e védett természeti területeket a természetvédelmi hatóság konkrétan jelölje meg. A törv ényjavaslat a láp, a szikes tó, a kunhalom és a földvár fogalmának meghatározásával és a korlátozásokkal szembeni bejegyzett jogorvoslati jog biztosításával megfelelő garanciát nyújt a jogbiztonság követelményének érvényesítéséhez. A természetvédelmi hatós ág határozatban ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon állapítja meg az ex lege védett természeti terület kiterjedését. A határozatot az érintetteknek - például ingatlantulajdonosnak, vagyonkezelőnek vagy társhatóságoknak - kézbesíteni kell. A fellebbezés joga a határozat kézhezvételével megnyílik. A fentieken túlmenően a törvényjavaslat néhány, az Alkotmánybíróság határozatától függetlenül szükségessé váló módosítást is tartalmaz. Ezek elsősorban technikai jellegűek, és a jogrendszer belső kohe renciáját, illetve a végrehajtást szolgáló jogszabályokkal kapcsolatos rendelkezések pontosítását jelentik. Így például a törvényjavaslat kiegészíti a védetté nyilvánítást kimondó jogszabály kötelező tartalmi elemeit például a természetvédelmi kezelési ter vvel, valamint az uniós kötelezettség hatékony teljesítésére vonatkozó tartalmi követelményekkel. A fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés jogalkotói kötelezettségének teljesítése érdeké ben az előterjesztett formában elfogadni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Most a bizottsági vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti ötperces időkeretben. Először megadom a szót Orosz Sándornak, a környezetvédelmi bizottság alelnökének, aki a bizottság véleményét ismerteti. DR. OROSZ SÁNDOR , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága megtárgyalta a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítását kezdeményező T/4138. számú törvényjavaslatot, és azt egyhangú szavazással általános vitára ajánlotta. Ez az ajánlás, amelyik általános vitára alkalmasnak minősítette a törvényjavaslatot, polémia közepette alakult ki, ami nem a törvényjavaslattal vitatkozó polémia volt, sokkal inkább azt támogató és esetlegesen azt kiegészítő megjegyzéseket tartalmazott.
