Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KELETI GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója:
139 Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni öt percben - írásban eredetileg senki nem jelentkezett. (Senki sem jelentkezik.) Ilyen felszólalást más úton sem érzékelek. Tisztelt Országgyűlés! Megké rdezem... - az előterjesztőt akkor nem kell megkérdeznem, a kormány viszonylag rövid hozzászólását nem kell értékelni. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, ezért részletes vitára nem kerül s or. A törvényjavaslat elfogadásáról a holnapi ülésnapon döntünk. Vane valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitájának a megkezdé se. Keleti György képviselő úr önálló indítványát T/3904. számon kapták kézhez. Először megadom a szót Keleti György képviselő úrnak, a napirendi ajánlás szerinti 15 perces időkeretben. KELETI GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnö k úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először fordul elő a szabadon választott parlament történetében, hogy a honvédelmi bizottság elnöke alkotmánymódosítást kezdeményez az ország honvédelmi és nemzetközi kapcsolattartási érdekeinek előmozdítá sa ügyében, az azonban először fordul elő, hogy egy volt, korábbi honvédelmi miniszter, tehát egy olyan ember, aki az együttműködés nehézségeiről szerzett közvetlen tapasztalatok birtokában teszi meg ezt az alkotmánymódosítási javaslatot. Ugyanakkor e lehe tőséget nem nevezhetjük a honvédelmi jogalkotás tipikus megvalósítási formájának; csak akkor szabad élni vele, ha az elkerülhetetlenül szükséges. Amikor viszont a Magyar Köztársaságot az alkotmányos döntéselőkészítési folyamattal összefüggésben sorozatosa n érik szövetségesi bírálatok, a kompromisszum lehetőségének kialakításáért minden megoldási módot fel kell vállalni. Megfogalmazható azonban egy kérdés: hiába módosult volna az elmúlt ciklusban az alkotmány csapatmozgásokat érintő része? Semmi esetre sem. Az akkor elfogadott érdemi kompromisszumok kis terjedelmű korrekcióval jelenleg is időtállónak tűnnek. Ami viszont azóta a bírálatok tárgyát képezi, az az eljárás nehézkessége, illetve időigénye. Akkor, amikor az északatlanti szerződéshez csatlakozó új t agállamok esetében nevesített belépési elvárás az alkotmányaik együttműködést elősegítő tétele, a magyar alkotmányos berendezkedés nem maradhat a bírálatok állandó hivatkozási pontja. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmánynak tehát a figyelmen kívül nem h agyható garanciák mellett az eljárás gyorsaságát kell alapvető érdekként biztosítania - ez a javaslat elsődleges célja. A másik alapvető tapasztalat - és ezt önkritikusan kell megjegyeznem , hogy a bizonytalan értelmezési tartományú fogalmak akkor sem seg ítik elő az ezek alapján való működés biztonságát, ha éppen az ország területéről kiinduló alkalmazás terminológiája akkori ellenzékként saját feltételünk volt. Ez a megfogalmazás azonban utólag értékelve nem egyeztethető össze a szövetségesi együttműködés ért viselt külpolitikai felelősséggel. A javasolt új eljárási rend az ésszerűség határain belül biztosítja a politikai érdekek többoldalú parlamenti artikulálását ellenzéki és kormánypártok számára egyaránt, de meghatároz egy olyan döntési pontot, amikor m ár a szövetségesi megbízhatóságot még egy esetleges jövőbeli misszió
