Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SÜMEGHY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
522 átnyúlóan működő vállalkozások esetében segítik majd elő a munkáltatók és a munkavállalók közti pár beszéd gyakorlatát, hanem jótékonyan hatnak majd a hazai munkaügyi kapcsolatokra is. (12.20) Meggyőződésem ugyanis, hogy minden olyan szabályozás, amely azt segíti elő, hogy a munkáltatók és a munkavállalók az őket érintő legfontosabb kérdésekben megfelelő szinten, megfelelő fórumokon konzultáljanak egymással, hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyakorlatban tapasztalható hazai gondolkodásmód is átalakuljon, és a párbeszéd intézményét széles körben alkalmazzák azoknál a munkáltatóknál is, amelyek csak a határokon b elül végzik munkájukat. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat alkalmas az általános vitára, ezért kérem, szavazatukkal támogassák, hogy a magyar jogrendszerben mielőbb részletes szabályozást nyerjen az európai üzemi tanácsok ú j intézménye. Esélyt kívánunk adni arra, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők szavazatukkal támogatva egy konszenzusos döntést tudjanak hozni az európai uniós jogharmonizáció terén. Kazinczy Ferenc szavaival élve ugyanis: “Csak a butát re ttenti, ami még új. Külföld termése volt a rózsa is: a művelés belföldivé tevé.” Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Őry Csabának, a Fidesz képviselőjének, aki a képviselőcsoportja n evében kíván fölszólalni. (Dr. Sümeghy Csaba: Én mondanám el.) Nekem Őry képviselő úr nevét adták le, de szívesen módosítom Sümeghy képviselő úrra. Parancsoljon, akkor öné a szó, képviselő úr. DR. SÜMEGHY CSABA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ránézésre valóban úgy tűnik, hogy egy olyan jogharmonizációs törvénytervezetről van szó, ami helyes, ami támogatható és ami elfogadható. Sajnos az üzemi tanácsok kérdése és az európai üzemi tanácsok kér dése fölvet Magyarországon egy olyan kérdéskomplexumot, hogy a magyar gazdaság meghatározó szegmensei a multinacionális nemzetközi vállalatok, az tehát, hogy egy nemzetközi üzemi tanácsot a magyar törvényhozás hogyan szabályoz, egyáltalán nem lényegtelen. Annál is inkább nem lényegtelen, mert ennek az egyszerű, egy törvényben való megfogalmazása szinte lehetetlen. Pontosan a háttérre, tehát a nemzetközi vállalatokra való tekintettel úgy gondolom, túl kell terjeszkednünk ezen, és egyben a gazdasági szabályoz ást és a munkaügyi szabályozást is figyelembe kell hogy vegyük. Ha ebből az aspektusból nézzük ezt a törvényt, akkor már jó néhány kifogásolnivalónk van. Kezdjük mindjárt, és folytassuk talán ott, ahol a munka törvénykönyvénél abbahagytuk! Egyértelműnek lá tszik a törvénytervezetből, hogy a Medgyessykormánynak éppúgy, mint '9798ban, fóbiája van az üzemi tanácsokkal kapcsolatban. Úgy gondolom, ezt a kijelentést teljes nyugalommal és bizonyítottan tudom megtenni, hiszen az üzemi tanácsokkal szemben rendszer esen - a jelenlegi kormány is valamennyi törvénytervezetében - a szakszervezeti klientúrát részesíti előnyben, és amíg az üzemi tanácsok megalakítása nem kötelező az európai uniós relációban - írja a jogszabály , addig gyakorlatilag ez a törvénytervezet a célját nem fogja elérni. Mivel is foglalkozik tulajdonképpen a törvény? Nem avval, hogy kötelező legyen az üzemi tanácsok létrehozása, nem avval, hogy az ott dolgozókat tájékoztassák, és milyen szintű legyen a tájékoztatás, a tájékoztatás hatékony legyene: egyszerűen eljárási kérdésekre silányítja le a dolgot, de nagyon lényeges elemként említi, hogy a munkavállalói érdekképviseletek ebben milyen szerepet kapjanak. Az már aztán kész vicc számomra, hogy az egyébként nem kötelező erejű üzemi tanácsok mozgás terét, illetve a majdani európai uniós csatlakozásunk utáni kötelező megalakítását a kétszáz fővel rendelkező munkaügyi ellenőrzési apparátussal kívánja megoldani, aki a létszámával már - közismerten kiváló munkatársai ellenére - bizonyította az elmúlt éve k során, hogy egyszerűen alkalmatlan e feladatok ellátására.
