Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SÜMEGHY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
523 Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány bizonytalanságát tulajdonképpen két alapvető dolog idézi elő. Az egyik alapvető dolog, mint említettem, hogy rendszeresen gesztust akar tenni annak a szakszer vezeti klientúrának, amelyik őt a választásokban segítette, de evvel tulajdonképpen nagyon vakon kizárja az igazi munkavállalói képviselet megoldását a nemzetközi vállalkozásoknál, és tulajdonképpen nem ad lehetőséget arra, hogy a dolgozói érdekképviselete k ténylegesen érvényesüljenek. Hozzá kell tegyem azt is, hogy a tájékoztatási kötelezettség, ami a dolgozókra vonatkozik, semmiféle kötelező szankcióval nincs előírva, tehát tulajdonképpen egy eljárási, szakszervezeti jogosítványokat adó rendelkezésen túlm enően jelentős mértékben háttérbe szorítja az üzemi tanácsok kötelező megalakításának kérdését. S ha ezt összevetjük az előzőekben elmondottakkal, nem is kell csodálkozni, hiszen az üzemi tanácsok, mint azt jó néhány ellenzéki képviselőtársam már elmondta, nem kedvesek a jelenlegi kormánykoalíció számára. Nem véletlenül idézte itt több képviselőtársam is, hogy az első munkatörvénykönyv, amit nagy sietve, dérreldúrral összecsaptak a kormányzásra jutásuk után, első dolga az volt, hogy az üzemi tanácsoktól mé g azokat a jogosítványokat is elvették, nevezetesen a kollektívszerződéskötés jogosítványát, ami úgy gondolom, teljesen fölösleges volt, és olyan gesztus volt csak, aminek eredménye nem volt, de azt hiszem, kára annál több az ország számára. A bizonytalan ságot fokozza más oldalról viszont az, hogy érzi a kormány, valóban szabályozni kellene kérdéseket. Gazdaságilag szabályozni kellene, munkaügyileg szabályozni kellene, hiszen a multinacionális cégek kivonulásával Magyarországon a munkanélküliség jelentős m értékben, fokozatosan és sajnos egyre nagyobb mértékben nő. Nincs Magyarországon olyan állampolgár, aki kinyitja a televíziót, rádiót, és mindennap - mindennap, tisztelt képviselőtársaim - ne több ezer munkavállaló utcára kerüléséről hallana. Igaz, hogy a munkaügyi miniszter úr és a Munkaügyi Minisztérium ezzel szemben a foglalkoztatás általános növeléséről beszél, de én úgy gondolom, hogy az utcára került embereknek nem vigasz az, hogy milyen statisztikával ideologizáljuk meg, hogy Magyarországon a munkané lküliség ugyan nő, de közben a foglalkoztatás is növekszik. Ez egy Barbatrükk, úgy gondolom, amit meg kell oldani. De nem Barbatrükk, kedves képviselőtársaim, hogy a MÁV 15 ezer embert fog leépíteni a közeljövőben, a Postabank 1500at, de idejön a DAM, Ó zd, és még nem beszéltem a Dunaferről, amit rövid időn belül el fognak adni, és úgy gondolom, az első lépés lesz több ezer embernek az elbocsátása. Igen, képviselőtársaim, az ország gazdasági helyzete jelentősen romlik, az infláció nem fog a tervezett 4,5 százalékos szinten maradni, mint ez már látható a jelen pillanatban, 5,2 százalék már a becslés. Az egészet az idézte elő, hogy a költségvetés tarthatatlan 2002. évi hiánya 2003ban megbosszulja magát, és tulajdonképpen semmire nem ad fedezetet. Tisztelt K épviselőtársaim! Az Európai Unióhoz csatlakozni csak saját erőből történő beruházásfejlesztéssel lehet, ami a modernizációt szolgálja. Vane ennek a kormánynak ilyen elképzelése? Nincsen, meg kell hogy mondjam. Nincsen ilyen elképzelése, mert vagy semmilye n elképzelése nincs, vagy ezek az elképzelések tévesek és nem igazak, mint például a GDPnövekedés, a költségvetési hiány, az infláció, vagy például semmire nem elegendők, mint például a vállalkozásfejlesztések, az úthálózatépítés, hogy ilyen dolgokat is említsek. Ugyanakkor egyszerűen a neoliberalista gazdaságpolitikával elmegy a magyar vállalkozók jogos problémái mellett. Én úgy gondolom, hogy amikor az Európai Unió, ahova iparkodunk, ahova igyekszünk, és ezen belül különösen Németország, Franciaország é s Írország, jelentősen adókat csökkent, és a vállalkozói közérzetet a közgazdasági környezeten keresztül jelentős mértékben segíti, addig Magyarországon az üzemi tanácsokat szabályozzuk mint periferikus dolgokat, és nem szabályozzuk azokat az alapvető gazd asági kérdéseket, amelyek tulajdonképpen a multinacionális nemzetközi vállalatoknál szükségesek lennének ahhoz, hogy többek között jól működő üzemi tanácsok működjenek ezen a területen. (12.30)