Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 4 (54. szám) - Az országos fogyatékosügyi program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrő... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
979 közintézmények akadálymentesítéséről beszélni… - idézem Kósáné Kovács Magda képviselőtársamat: üres formalitássá válik min den ilyen utólagosan elemzett jelentésnek a tárgyalása. És nagyon kérem az elnök urat, hogy a házbizottság ülésén említse meg ezt a megjegyzést, ezt a rövid kis kétperces megszólalást - másfél percest. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Soltész Miklós úr, a Fidesz képviselője. SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Vendégeink! Érdekes, hogy mindenki a jelentésről beszé l, a jelentés egyéves időtartamáról, de azért mindenkinek a beszéde, teljesen jogosan, átcsúszik egy hosszú időtartamra. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ellenzéki képviselők, mert ha nagyon keményen reagálunk bizonyos felvetésekre, akkor azt vetik a szemü nkre, hogy a fogyatékosügyből csinálunk politikát, ha meg nem reagálunk, akkor pedig egyetértünk vele. (15.50) Csak egy dolgot szeretnék Béki Gabriellának kiemelni, hogy míg 1998ban fogyatékosügyre 17,8 milliárdot szánt az akkori MSZPSZDSZ vezette kormán y, addig 2002ben már 39,3 milliárd állt rendelkezésre. Tudom, hogy ez az összeg mindig kevés és kevés is lesz, a duplája sem lenne elég. Remélem, hogy néhány éven belül nem azon fogunk vitatkozni, hogy a pénz elége, hanem arról beszélünk, mit valósítottu nk meg valóban abból az egységes elképzelésből, melyet az esélyegyenlőségi törvény annak idején felvázolt. Azt gondolom, hogy ennek a jelentésnek és a programnak az egyik nagyon fontos eleme és mindenképpen érdemes odafigyelni rá, hogy nemcsak a mozgássérü ltekkel foglalkozik – természetesen, nagyon helyesen, foglalkozik az ő problémáikkal, illetve a problémájukra megtett intézkedésekkel , hanem ugyanígy vakokkal és gyengénlátókkal, siketekkel, nagyothallókkal, illetve az értelmi fogyatékosokkal is foglalko zik. Mindenképpen kiterjedt az a kör, amelyre oda kell hogy figyeljen a társadalom, és a társadalom egészének kell megváltoztatni a szemléletét. A szemléletváltozás, ha jól látom, elindult, de azért nagyon nagy hiányosságok vannak, és ebben mindannyiunknak megvan a maga felelőssége. Úgy látom, hogy két a percem letelt. Elnök úr, ha megnyomhatom még egyszer két percre a gombot, akkor… ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Természetesen megnyomhatja, képviselő úr, de előtte Babák Mihálynak adom meg a szót kétperces hozz ászólásra. (Babák Mihály jelzésére:) Ha visszalép Babák képviselő úr, akkor kérem, hogy ön nyomja meg újra a kétperces gombját, képviselő úr. De jelzem, hogy a kétperces felszólalásoknak nem ez a menetrendje, illetve nem ez a lehetőség arra, hogy sorban a többiek elé kerüljön. Ezt egyszeri, kivételes esetnek tekintem, legközelebb erre nem adok lehetőséget. A képviselő úré a szó. (Babák Mihály: Toleráns az elnök úr.) SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. (A képviselő mikrofonja nem működik. - A monito ron Babák Mihály neve jelenik meg.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérem Babák képviselő úr nevét levenni a gépről. Köszönöm. (Soltész Miklóshoz:) Legyen kedves még egyszer megnyomni a gombot! (A monitoron megjelenik Soltész Miklós neve.) A képviselő urat ille ti a szó. SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) :
