Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 4 (54. szám) - Az országos fogyatékosügyi program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrő... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
973 Jó néhány terület van, amivel kapcsolatban konkrét példákat tu dnék mondani – de mindjárt lejár az idő – , hogy mennyire vérszegény, mennyire szolid az, ami itt egyáltalán felsorolásra került, és nagyonnagyon kevés az a konkrét eredmény, ami tényleg említésre érdemes. Mondjuk, egy ilyen lehet – röviden érdemes megemlí teni – a fogyatékossportban érmet szerzők járadéka, ami újonnan került bevezetésre. De hogy mennyire nem történt semmi, mondjuk, a lakóotthonok kialakításában, kiépítésében, annak a közelmúlt egyik drámai illusztrációja a törökbálinti példa. Végül: pozitív megjegyzésként szeretném szóba hozni az intézményekkel kapcsolatos részletét ennek az összeállításnak. Az, hogy a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány elkezdett dolgozni, szerintem nagyon jó dolog. '99 nyarán létrejött ez a közalapítvány, és elkezdett dolgoz ni. Azt gondolom, hogy ennek a húszoldalas jelentésnek az a két oldala a legprecízebb, legtartalmasabb, ahol a közalapítvány munkája van fölsorolva, hogy egészen pontosan milyen célra hány forintos kerettel írtak ki pályázatot, mennyit használtak fel, hány pályázó pályázott, s a többi. (15.20) Ott fejezem be ezt a rövid összefoglalást, ahol az államtitkár asszony kezdte. Szerencsére a törvénybe beleírtuk azt is, hogy négyévenként (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) indokolt ennek a programnak a felülvizsgálata. Azt gondolom, hogy mindaz, amit elmondtam, meggyőző bizonyítéka annak, hogy erre bizony nagynagy szükség van. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Felhívom a fig yelmet, hogy tíz perc áll rendelkezésre a hozzászólások elmondására. Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! Kedves Államtitkár Asszony! Nagyon összetet t feladatot kaptunk kézhez mi, képviselők. Meg kell vitatnunk egy tizenhat hónappal ezelőtt benyújtott kormányjelentést, el kell fogadnunk azt a helyzetet, hogy az akkori előterjesztő miniszter személye nem azonos a mostani előterjesztőjével, és el kell go ndolkodnunk azon, hogy mi a helyesebb hozzáállás a vitához: úgy tenni, mintha 2001 novembere, vagyis a jelentés benyújtása óta nem történt volna semmilyen érdemleges változás a fogyatékosokkal kapcsolatos kormányzati munkában, vagy pedig elemeznünk is lehe t az eltelt időszakot. Úgy ítélem meg, és ebben egyetértek Göncz Kinga államtitkár asszonnyal, hogy mindenképpen érinteni kell a jelentés tárgyalása folyamán az azóta történt változásokat a fogyatékosokkal kapcsolatos kormánypolitika területén. Ugyanis nem lehet úgy megvitatni egy korábban készült és már jó ideje benyújtott jelentést, hogy ne ejtsünk szót az azóta eltelt időszak történéseiről. Összegezve elmondhatom, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a jelentést elfogadásra javasolja. Ezzel e gyidejűleg azonban fel kell hogy hívjuk a tisztelt Ház figyelmét néhány olyan gondra, amelyek már a jelentés benyújtásakor léteztek, és azóta sem oldódtak meg megnyugtató módon, illetve néhány olyan negatív változásra a kormányzati intézkedések területén, amelyek azóta következtek be, és ennek tükrében bizony már túl derűlátónak tűnik a jelentés néhány megállapítása. Valószínű, hogy a felszólalásom kiegészíti majd Béki Gabriella képviselőtársam hozzászólását, megállapításait. Tisztelt Ház! Már a jelentés me gírásakor is arról érkeztek jelzések, hogy nagyon lassú az akadálymentesítési program valóra váltása. A költségvetési intézmények akadálymentesítésére lényegesen nagyobb összegeket kellene áldozni, a versenyszféra területén viszont gondolni kellene szankci ók, büntetések vagy hátrányosabb besorolás alkalmazására is, ha láthatóan nem tesznek semmit sem az akadálymentesítés érdekében, ott sem, ahol ezt egyébként könnyen meg lehetne tenni. A jelentésnek le kellett volna vonnia ehhez hasonló következtetést az ak adálymentesítési program lassú végrehajtása nyomán. Szankciók nélkül puszta jókívánsággyűjtemény a programnak
