Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 4 (54. szám) - Az országos fogyatékosügyi program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrő... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
974 ez a fejezete. Említek egy konkrét példát: csak a szankciók hiányával magyarázható, hogy az idei év elején Budapesten úgy épüljön meg egy több sz ázmillió forint árán létrehozott aluljárórendszer a Móricz Zsigmond körtér alatt, hogy oda rámpa hiánya miatt kerekesszékkel bizony lejutni nem lehet. Hiába léteznek törvények, országgyűlési határozatok a mozgássérültek, fogyatékkal élők érdekében, ha azo k betartatásáról, mulasztás esetén szankciók meghozataláról nem gondoskodik sem a tisztelt Ház, sem a kormányzat. Mondhatok ilyen példát a versenyszféra területéről is, ahol nemrég nyert pert egy mozgássérült a Centrál Kávéház ellenében, mert ez a vendéglá tóipari egység nem tud korunknak megfelelő kiszolgálást nyújtani az oda kerekesszékkel közlekedő vendégei számára. Az idegenforgalom és a vendéglátóipar területén az osztályba sorolás egyik alapvető kritériuma, feltétele kell hogy legyen az akadálymentesí tés állapota a besorolást kérő egységnél. Nagyon bízunk abban, hogy a Centrálper útmutató lesz a jövőben, és példázat arra, hogy igenis hogyan lehet érvényesíteni a mozgássérültek jogait. Itt kell megjegyeznem, kissé fennakadtam a jelentésnek azon a monda tán, miszerint “a szociális intézmények 18 százalékában biztosított csupán az akadálymentes környezet, 17 intézmény esetében - ezek kastélyépületek - nem oldható meg az átalakítás”. Nem ismerem ezeket a kastélyépületeket, de azt tudom, olvasmányélményeimbő l és személyes tapasztalatból is, hogy Olaszország szinte minden, több száz évvel ezelőtt épített idegenforgalmi nevezetessége akadálymentesen megközelíthető, s ezt a feladatot építészetileg nem feltűnően és az adott épület stílusához igazodva, ízlésesen o ldották meg. Tisztelt Ház! Egyetértéssel olvastam, hogy egyre több, a hallássérültek, a siketnémák számára is érthető játékfilmet hoznak forgalomba a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. Régi adósságot pótolt a Szociális és Családügyi Mi nisztérium, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amikor alap- és középfokú jeltolmácsképző tanfolyamot indított a tájékoztatási és ügyfélszolgálati irodákban dolgozók részére. Tartós hiány volt ugyanis ezen a területen, mivel Magyarországon 198 3ig egyáltalán nem volt hivatalos jelnyelvi tolmácsképzés. 1983ig siket családból származó, tehát a jelnyelvet jól ismerő személyek segítették a hallássérült embereket hivatalos ügyeik intézésében. Közben lassabban fogom mondani, mert esetleg kicsit gyor san olvasok, és szinte látom ott, hátul, hogy nehezebben lehet jeltolmácsolni mondataimat. Ellentmondásos helyzeteket teremtett az, hogy több fontos jogszabály, például a polgári perrendtartásról szóló törvény, az államigazgatási eljárás általános szabálya iról szóló törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény egyaránt előírta a jeltolmács igénybevételét anélkül, hogy ezeknek a képzéséről az állam gondoskodott volna. Úgy tűnik tehát, hogy ez a régi sérelem megoldódik, folyamatban van a megoldása, hiszen h allássérült emberek csak akkor egyenértékűek valójában és nemcsak papíron, ha a többi emberrel szemben a hivatalos ügyeik intézése közben nem szenvednek semmiféle hátrányt. Tisztelt Ház! Sajnos aktualitását vesztette a jelentésben említett, “Az akadályment es közlekedés fejlesztése” című beruházási program. A program feladata a közlekedési tárcához tartozó személyszállítási közszolgáltatást végző társaságok állami támogatása volt az akadálymentesség megteremtése érdekében. Elsősorban a járműpark átalakítását támogatták. Szükséges azonban a teljes közlekedési lánc akadálymentesítése, ezért a korábbi tervek alapján a kapcsolódó létesítmények, így az állomások és aluljárók akadálymentesítését is részben támogatni kívánták. Felhívom kedves Béki Gabriella képvisel őtársam figyelmét a következő adatokra. A 2000. évben 180 millió forint állt rendelkezésre ilyen célokra, 2002ben már 284 millió forint; tavaly elsősorban vasúti kocsik célorientált átalakítására, Volántársaságok akadálymentes fel- és lejutást biztosító autóbuszainak a beszerzésére fordították ezt az összeget. Az idén megtört ez a folyamat. 2003ban csak harmadannyi összeget irányzott elő ilyen célokra a költségvetés - 100 millió forintot , mint amennyit erre áldozott a tavalyi évben.