Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 25 (52. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
768 Úgy hiszem, hogy azt is szükséges meghatározni, ami jelen pillanatban bizonytalanságot okoz a meglévő szabályozásban, hogy nincs világos határ a személyes adatok, illetve a közérdekű adatok között. Az üzleti titok kategóriája nagyon széles és nagyon homályos módon fedi el azt a lehetőséget, ad hivatkozási alapot jelen pillanatban arra, hogy mihez lehet ilyenformán hozzájutni, és melyek azok, amel yek elzárva kell hogy maradjanak a köz érdeklődése elől. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat formaválasztása rendkívül szerencsés. 19 törvény egyidejű módosítására kerül sor, és mégsem beszélnék salátatörvényről, mégsem beszélnék csomagról, hiszen a törvé nyjavaslatnak éppen ez az előnye, hogy bár még így is marad ki - mint külön törvény elénk kerül majd a büntető törvénykönyv módosítása, ahol, gondolom, ugyanúgy az üzleti titok büntetőjogi tényállásával kapcsolatos módosítás is tárgya lesz ennek a kérdéskö rnek, de ilyen módon felesleges most külön tárgyalni , de látjuk, hogy 19, majdhogynem különféle szabályozása van azoknak a kérdéseknek, amelyek itt most egységesen, az egész magyar jogrendszerre vetítve kerülhetnek egységes szemléletben szabályozásra. Kö zös nevezőre kell hozni ezeket a fogalmakat, közös nevezőre kell hozni ezeket az eljárásokat. Látjuk, hogy a törvénykönyv nem kódex formájában, hanem valamilyen speciális, külön törvény keretében kívánja ugyanazokat a fogalmakat pontosítva, például a vagyo nnyilatkozattétellel összefüggésben azok körét egyértelműen és a fölösleges halmozódást szabályozva egyszerűsíteni, illetve az előbb hivatkozott üzleti titok fogalmát azonos módon, azonos megfogalmazással létrehozni. A törvény természetesen csak keret, és nem ez oldja meg majd önmagában a kérdéskört, de úgy gondolom, mégis egy nagyon fontos kerete, és a továbblépés lehetőségét tartja szem előtt a jogalkotó. Tartalmi szempontból mindenképpen azt az előnyét emelném ki a törvényjavaslatnak, hogy automatizmuso kat épít be. Nem kell az állampolgárnak, nem kell a köztisztviselőnek, nem kell a közmegbízást, a közfeladatot teljesítőnek kuncsorognia, kérnie bizonyos adatokat, azok automatikusan rendelkezésre állnak, hiszen például már nemcsak a gazdasági társaságokna k, hanem a költségvetési szerveknek, intézményeknek is közhiteles nyilvántartása lesz. Nemcsak nyilván kell tartania a szerződéseket, hanem közzé kell majd őket tenni bizonyos meghatározott körben. (12.30) Úgy vélem, hogy a lényegi elemek, kötelező tartalm i elemek előírásával tulajdonképpen automatikusan biztosítják is a tájékozódást mindenki számára, aki ezen információk iránt érdeklődik. Természetesen a formaválasztás előnyössége bizonyos más paraméterek esélyét rontja, ronthatja. Én is néhány, megfontolá s tárgyát képező javaslatot próbálnék körülírni, hátha most az általános vitában vagy a részletes vitában ez hasznosulhat. Úgy látom, nem teljesen fedi le a törvényjavaslat a szankcionálás kérdéskörét. A törvényjavaslat implicit módon, tehát magá ban foglalva említi az illetékmentesség bevezetésével azt, hogy a peres eljárásra továbbra is lehetőséget biztosít, bevezeti a közhitelű nyilvántartással kapcsolatban a felügyeletet ellátó szervnél a külön eljárást, de úgy gondolom, hogy olyan ügyekben, ah ol viszonylag átlátható, a dokumentumok alapján megítélhető eljárásokról van szó, ott talán praktikusabb egy gyorsabb, egy nem peres típusú eljárást bevezetni. Az ilyen perek általában kárral, költségekkel járnak. Ugyan ezt a bíróság meg is ítéli, de a tár sadalmi vesztesége egy ilyen, mondjuk úgy, jogsértésnek sokkal nagyobb. Egy arányosító elemet, a polgári jogban ma megtalálható bírságot gondolnék alkalmazni, amelynek előnye abból a szempontból is megvan, hogy nem hárítható át ennek a terhe arra a jogi sz emélyre, akinek a titkot képező adatát titoknak minősítette egy személy, hanem azt a személyt terheli, aki ez esetben nem a törvény szellemében járt el. A következő pontosításnak mondanám azt, hogy bár a közérdekű adatokat egy fogalommal, egy magyarázó ren delkezéssel pontosítjuk, de nagyon helyesen továbbnyúl a törvényjavaslat, és beszél a
