Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 25 (52. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
769 közcélból, közérdekből nyilvános adatokról. Úgy gondolom, hogy bár érzékelhető egyfajta konvergencia a jogrendek között, Magyarországon is van esetjog, ennél azonban jóva l szélesebb a jogalkalmazók köre, és nem kellene hosszabb időre bírósági - mint ahogy hivatkozza az indoklás is - gyakorlat eredményeképpen majd megítélni, hogy mi az, ami akkor ilyenformán közérdekű és mi az, ami személyes adatnak minősül. Végül megemlíte ném, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza a nem többségi, ámbár itt mondhatnám, minden állami tulajdonnal való gazdálkodás lehetőségét - a privatizációs törvény felsorolja ezeket a cégeket. Úgy gondolom, hogy a hasonló típusú választott testületekne k, önkormányzatoknak, képviselőtestületnek, közgyűléseknek hasonló formában meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy ők maguk is választhassanak kisebbségi vagy nem többségi tulajdont a gazdasági kényszerhelyzetüknek megfelelően, de ez ebben az esetben i s legyen nyilvános, tehát rendeletben, önkormányzati jogszabályban szabályozzák ennek a formáját. Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, MDFfra kció. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Ezzel a törvényi anyaggal kapcsolatosan egy olyan dologra szeretnék rávilágítani - ami egyrészt a minisztereknél is elkezdődött , hogy érdemes lenne végiggondolni az összeférhe tetlenségi törvény kérdését. Hiszen a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságoknál, felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi tagságnál, vagy ha veszem az önkormányzatiság esetében az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál, felügyelőbizotts ági tagsági viszonyok esetében, ahol szembehelyezkedik adott esetben az állami költségvetéssel vagy adott esetben az önkormányzati költségvetéssel is, érdemes lenne magát az összeférhetetlenségi törvényt is úgy átgondolni, hogy az ilyen területekről a képv iselőket teljes egészében kizárja. Mert ha veszek egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot, mondjuk, a parkfenntartás területét, amely az önkormányzat költségvetését használja, tehát közpénzeket használ, és ott képviselő a felügyelőbizottság tagja, adott esetben lehet, hogy pont nem az önkormányzat költségvetése mellett, hanem az adott gazdasági társaság költségvetése mellett fog lobbizni. Tehát ezeket is végig kellene gondolni. A másik oldalon pedig érdemes lenne a magyar parlament által is megfoga lmazott lobbitörvényt megalkotni. Csak ennek a további vetülete az, hogy adott esetben a választási törvényt is át kellene alakítani, hogy egy parlamenti képviselő adott esetben ne lehessen polgármester. Tehát ezt a rendszert úgy kell kialakítani, hogy eze k az összefüggések, összefonódások magából a rendszerből ki tudjanak kerülni. Ezért mondom, hogy ez sokkal súlyosabb annál, mint amiről most döntést hozunk, mert ez az alapvető kérdésekben nem változtat vagy nem akar változtatni, és a rendszerben maradnak azok az elemek, amelyekben, úgy érzem, mindenképpen továbbgondolkodás kellene, és akár a választási törvényt vagy akár az összeférhetetlenségi törvényt úgy kellene megalkotni, hogy semminemű összefonódás ne tudjon kialakulni. Lehet, hogy egy kicsit furcsán hangzik, de ha közpénzekről beszélünk, nemcsak megpályáztatás révén jut egy gazdasági társaság közpénzhez, hanem az állami rendszer lebontásából adódóan, a végén az önkormányzaton keresztül is, hiszen az önkormányzatoknál felhasznált költségek vagy költsé gvetési keretek is közpénznek minősülnek. Azt kérném, hogy ezen próbáljunk meg együttesen gondolkodni, és adott esetben a választási törvényeknél vagy összeférhetetlenségi törvényeknél négypárti egyezséggel ezeket a lehetőségeket zárjuk ki a rendszerből. T udom mint volt gyakorló polgármester, hogy egy költségvetésalkotásnál az a felügyelőbizottsági tag, aki adott esetben valamelyik gazdasági társaságnál mint felügyelőbizottsági tag kapja a tiszteletdíját, annak milyen hatása van az egyénre és az egyén álta l a
