Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 25 (52. szám) - Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - SIMON GÁBOR (MSZP):
766 üzemi tanács ne legyen az egyik vagy a másik oldal megközelítése alapján; de most is szeretném jelezni, hogy a mi megközelítésünk nem ilyen. Mi azt mondjuk, hogy legyen szakszervezet, legyen üzemi tanács, és nem véletlenszerű ez a törvényjavaslat sem, amelyik ilyeténképpen megfogalmazódik. Magyarországon vannak szakszervezetek, nagyon sok szakszervezet van Magyarországon, nagyon sok tagja van, nem ezer, nem tízezer és nem százezer főben, hanem több százezer főben mérhető nagyságrenddel azonosítva. Ilyen értelemben azt gondolom, botorság az, ha a szakszervezetek nélküli gondolkod ásban mélyedünk el. A másik oldalról persze ugyanilyen botorság az, ha az üzemi tanácsokat nem kívánjuk a helyükön kezelni, ha az üzemi tanácsoknak nem kívánjuk azokat a jogosítványokat biztosítani, amelyek - még egyszer hangsúlyozom - a munkaadói, más old alról pedig a munkavállalói érdekek képviseletében előbbre viszik a dolgok alakítását. Azt gondolom, így kell a kérdéshez hozzányúlni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Simon Gábor képviselő úrnak, tízperces időkeretbe n. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Amikor a tízperces hozzászólásomra készültem, akkor mint az MSZPfrakció vezérszónoka gondoltam végig néhány dolgot, amit az általános vitában a törvénymódosításhoz, illetve az európai üzemi tanács létrehoz ásához szükséges a magunk számára rögzítenünk. Három dologról szeretnék röviden egyegy mondatot mondani. Az első az, hogy az előttünk lévő törvénytervezet gyakorlatilag belevág az európai uniós csatlakozás kapcsán a munkajogi jogharmonizáció lezárulásának a folyamatába, és ebben a folyamatban egy új intézménynek, egy új jogi keretnek a létrehozatalát jelenti. (12.20) A második megjegyzésem, hogy ezt a tervezetet az Országos Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta, azt konszenzussal elfogadta, és azt a parlament elé javasolta terjeszteni. A harmadik pedig, hogy ez a jogszabály, amiről mi most tárgyalunk, gyakorlatilag egybevág azokkal az irányelvekkel, amelyek az európai foglalkoztatási stratégiában, az Európai Unió joggyakorlatá ban meghonosodtak, ami felé gyakorlatilag Magyarország a csatlakozással halad. Tehát amikor a jogszabályt támogatjuk, akkor azt mondjuk, hogy az európai uniós jogszabály, jogi környezet kialakítása és az európai uniós irányelveknek történő magyarországi al kalmazása mellett állunk ki. Ez a törvény gyakorlatilag szavatolja a nemzetek feletti vállalkozásokban a munkavállalói jogok gyakorlását, és lehetővé teszi, hogy a multinacionális cégek magyar alkalmazottai részt vehessenek a sorsukat érintő munkáltatói in tézkedések előkészítésében. Ez szerintünk jelenti egyébként a szociális alapjogok biztosítását is a munkavállalók számára. Ez megtestesül a tájékoztatásban és a tájékozódáshoz való jogban. Amikor erről az európai üzemi tanácsról szóló törvényről beszélünk, akkor azt mondjuk, hogy ezzel egy új jogintézmény meghonosítása történik meg a magyarországi jogrendben, amely szerint úgy véljük, hogy a javaslat nemcsak az általam előbb említett multinacionális cégek, határokon átnyúló vállalkozások esetében segíti maj d elő a munkáltatók és a munkavállalók közötti párbeszédet, hanem ez jótékonyan fog visszahatni a magyarországi, a hazai munkaügyi kapcsolatokra is azáltal, hogy szemléletformálást, gondolkodásmódot, gyakorlatot honosít meg. Ezért mi a Magyar Szocialista P árt parlamenti frakciójának részéről támogatjuk ennek a törvénynek a létrehozatalát, az európai üzemi tanácsok létrehozatalát, és szeretnénk, ha ez a támogatás nemcsak a kormánypárti oldalról, hanem az ellenzéki oldalról is megtörténne.
