Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 24 (51. szám) - Személyi ügy: - Mentelmi ügyek: - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke, a bizottság előadója:
680 Kérdezem az Országgyűlést, hogy felfüggesztie Horváth Balázs képviselő úr mentelmi jogát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 29 igen, 274 nem, 29 tartózkodás mellett nem függesztette fel a képviselő úr mentelmi jogát. A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság H/2390. számon határozati javaslatot nyújtott be Ju hász Ferenc, MSZPs képviselő, mentelmi ügyében . A bizottság indítványozza, a Budai Központi Kerületi Bíróság megkeresésével érintett ügyben az Országgyűlés Juhász Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. Megadom a szót Géczi József Alajosnak, a mentelmi bizottság elnökének, aki a bizottság javaslatát szóban is meg kívánja indokolni. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke, a bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eb ben az esetben is 55 arányban szavazott a mentelmi bizottság, tehát a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítvány nem kapta meg a többséget. Én azoknak az álláspontját ismertetem, akik a mentelmi jog fenntartása mellett szavaztak a bizottságban. Elő rebocsátanám, Juhász Ferenc képviselőtársunk jelezte, hogy természetesen aláveti magát az Országgyűlés döntésének. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) 1998 és 2002 között, a Fideszkisgazdakoalíció idején 64 magánvádas ügy, azaz becsületsértés, rágalmazás került a mentelmi bizottság, az Országgyűlés elé. Ebből az Országgyűlés nulla, azaz nulla esetben függesztette fel a képviselők mentelmi jogát. Mindannyiszor arra hivatkoztak ilyenkor, hogy a mentelmi jog felfüggesztése, illetve az ezt követő büntetőeljárá s zaklatná az érintett képviselőt, és gyengítené az Országgyűlés tekintélyét. Hozzáteszem, a bizottságban ekkoriban csak formálisan volt meg a paritás, mert a MIÉP szinte mindig az ellenzék ellenzékeként viselkedett, és együtt voksolt a kormánypártokkal. A rendszerváltás utáni Magyar Országgyűlésben utoljára '97 novemberében függesztettek fel mentelmi jogot becsületsértés, rágalmazás miatt, a szocialistaszabad demokrata kormányzat idején. Most, 2003 februárjában szembejön a Fidesz által korábban kialakítot t elvi szokásjog mozdonya. Most, 2003 februárjában a bizottság fideszes tagjai hirtelen, bár nem szokatlanul, elvet váltottak. Orbán Viktor volt miniszterelnökre hirtelen nem érvényes a saját maguk által négy évig következetesen képviselt következetlen gya korlat. Most, hogy a feljelentő érintettnek érezte magát Juhász Ferenc képviselőtársunk egy tavaly novemberi rádiónyilatkozatában foglaltak miatt, már nem érvényes, sőt nincs az ő saját négyéves gyakorlatuk. Egy nyilatkozat miatt, amelyben a feljelentett k épviselő nevet nem mondott, új jövő kezdődött el a mentelmi jog értelmezésében. A neves feljelentő önmagára vett egy nyilatkozatot, és erre az ünnepi alkalomra új “örökegynapos” elv lépett érvénybe a mentelmi bizottság ellenzéki tagjainál. A szocialisták, szabad demokraták első kormányzása idején mind a mentelmi bizottság, mind az Országgyűlés középúton járt. A bizottság elé 199498 között 43 becsületsértési, rágalmazási ügy került, ebből a bizottság 12 esetben felfüggesztést javasolt, és két kivétellel a Ház követte a bizottsági ajánlásokat. A felfüggesztésre javasolt képviselők egyharmada a kormánypártokhoz tartozott, csak azért nem több, mert az azóta a parlamentből sajnos már kiesett Kisgazdapárt és MIÉP perlekedő hajlamú képviselői és néhány súlyos sze mélyiség minden terepet lefoglalt a vádaskodásban. A szabad demokrata és szocialista bizottsági tagok az indokolt esetekben egyébként 1998 és 2002 között is a felfüggesztésre tettek javaslatot, ezt azonban a MIÉPpel támogatott akkori kormánypárti tagok mi ndenkor meghiúsították. Nincs oka és joga a mentelmi jogot az Országgyűlésnek fenntartani olyan esetekben, amikor egy politikus egy védekezésre kevésbé képes állampolgárt becsületében súlyosan sért, vagy a politikai szószék előnyével visszaélve valakit bűn cselekmény elkövetése kapcsán rágalmaz.
