Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 4 (46. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a gyermek-, ifjúsági és sportminiszterhez - "Az alapítvány magát jutalmazza, miközben a gondjaira bízott gyermekek nélkülöznek" címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MESTERHÁZY ATTILA gyermek-, ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár:
58 A 20012002es költségvetés a fogyatékos gyermekek oktatására létrehozott iskolák fenntartására a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnak j uttatott forrást. 2002 decemberében az alapítvány fenntartásában lévő BalassagyarmatNyírjesi Szakképző Iskola vezetője arról számolt be, hogy iskolájuknak már nincs pénze fűtésre és a gyermekek étkeztetésére. Az ellentmondás feloldása az alapítvány év vég i jutalmazásában rejlik. A sajtó arról tájékoztatott, hogy az iskolaigazgató levelét megelőző néhány napban a közalapítvány ügyvezetője és a kuratórium elnöke közel 4 millió forintot, személyenként akár 800 ezret is elérő év végi jutalmakat osztott ki az a pparátus tagjai között. A sokat érő apparátust az előző kormány sportminisztere nevezte ki négy évre. A kormányváltás után azonban aggodalom kínozta az alapítványt, és féltvén a fogyatékos gyermekeket vagy talán inkább saját jutalmukat, nyílt levelet írtak a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztériumnak, melyben a 2003. évben nekik szánt juttatásokat kevesellték. Ez arra enged következtetni, hogy az alapítvány vezetése csak annyira volt jó ismerős, hogy szétosztandó pénzt kapjon, annyira már nem, hogy az Orbánkormány tagjai 2001ben tájékoztassák őket arról, hogy az iskolák finanszírozásáról szóló 2048/97es kormányrendeletet visszavonták. Így az alapítvány támogatása egyéb programok finanszírozására nyújt fedezetet. Azon természetesen nem helyénvaló ironizáln i, hogy a fogyatékos gyerekek szó szerint éheznek és fáznak iskolájukban, míg az értük felelős kurátorok hatalmas összegű jutalmakat osztanak ki. Ironizálni nem helyénvaló, de észre kell vegyük. Mindezek alapján a következő kérdést szeretném feltenni a min isztériumnak: mit tett eddig ebben a tárgykörben a minisztérium, és milyen módon kívánja biztosítani a fogyatékos gyerekek méltányos ellátását, illetve azt, hogy az ezzel megbízott alapítvány, alapítványok valóban felelősen intézkedjenek? Köszönöm szépen. Várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Az interpellációra Mesterházy Attila államtitkár úr válaszol. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elnöklést átadom Wekler Ferenc alelnök úrnak. Köszönöm együttműködésüket. (Taps.) (Az e lnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) MESTERHÁZY ATTILA gyermek, ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Hornkormány 2048/97es kormányhatározatá ban rendelkezett arról, hogy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnak milyen feladatai vannak a fogyatékos tanulók szakképzésével és rehabilitációs célú foglalkoztatásával kapcsolatban. A kormányhatározat 2. pontja kimondja, hogy a fogyatékos tanuló k komplex szakképző, rehabilitáló és foglalkoztató központjainak folyamatos működtetéséhez a kormány '98tól a normatív támogatáson felüli kiegészítő támogatást biztosít. A 3. pont szerint a '97. évi működési költségekhez pedig a Munkaügyi Minisztérium 15 millió forintos, a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram szintén 15 millió forintos támogatást fog biztosítani. A közalapítvány az 1997re vonatkozó működési költségek fedezésére megkapta a 30 millió forintot, illetőleg a kormányhatározat 2. pontja is teljesült 1998 első félévében. Ezzel szemben az 1998as kormányváltás után a 2048/97es kormányhatározat végrehajtása már nem történt meg. Az iskola működéséhez adott, a kormányhatározatban meghatározott plusz pénzügyi eszközöket az akkori OrbánTorgyánkormány nem teljesítette. Tovább nehezítette az iskolák helyzetét, hogy a kormány a fent jelölt kormányhatározatot hatályon kívül helyezte a 2166/2001es határozatával, megszüntetve ezzel a kormány azon kötelezettségét, mely szerint az iskolákat kiegészítő támogatásb an kell részesíteni. A hosszabb távú működtetés feltételeinek biztosítása érdekében egy másik, a 2167/99es kormányhatározat 2. pontja úgy rendelkezik, hogy az akkori oktatási miniszter, a szociális és
