Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS IMRE (MSZP):
529 fontos törvénytervezetet, félelmeim vannak, hogy az ebben az évben megjelent törvény késésben lesz azon termékek irányában, amelyeknek a szabályozását hivatott szolgálni. Félek attól, hogy a törvényt kísérő rendelettervezetek késése súlyosan befolyásolni fogja az ez évi étkezési búza és a kukorica garantált és intervenciós árának a megállapítását. A törvény közös piaci szervezetre utal, és ilyen megfogalmazás is szerepel a törvénytervezetben. Bár Magyarország ma még nem tagja a közös piacnak, ezért csodálkozom, hogy ilyen meghatározás szerepelhet a törvényben. Hasonlóképpen a törvény használja a piaci zavar fogalmát, de nem határozza meg, mit ért e fogalom alatt. Hiszen e fogalom lehet akár mennyiségi, akár minőségi, akár ár vagy akármilyen más piaci tényező. A törvény részletes indoklásában említésre kerül, hogy ez mindössze egy kerettörvény, de amennyiben kerettörvény, csatolni kellett volna hozzá a rendeletterv ezetet is. Nem tudom, hogy a rendelettervezet mit tartalmaz, hiszen ehhez a törvényhez a rendelettervezetet nem csatolták. Hiányosnak tartom, hogy a törvény termékpályabizottságokról is említést tesz, de a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetséges érd ekes módon egyik termékpályabizottságba se fér bele. A törvény egyik paragrafusának 15. pontjában megjelenik az exportvisszatérítés fogalma, amely a költségvetési törvényben meghatározott forrás figyelembevételével állapítható meg. A 2003as költségvetés i törvényben az exportvisszatérítés fogalma mint olyan nem szerepel. A törvény hatálya alá tartozó termékekre - hús, gabona, tej - intervenciós felvásárlási árat, alapárat és minimumárat hirdettek meg. Felteszem a kérdést: ezenkívül más termékekre vajon m eghatározhatóak leszneke hasonló árkategóriák? A törvény rendelkezik a fizetési határidő meghatározásáról, illetve a beszerzési ár alatti értékesítési tilalomról. Nem világos számomra, hogy ilyen szerződések esetében, amelyek hosszú távúak, amelyek több é vre voltak kötve a törvény életbe lépése előtt, mennyire tudják majd a törvényt alkalmazni. Amennyiben a csatlakozás után megszűnnek azok a minimális vámtételek és vámtarifák, illetve a vámnál lévő regisztrációk, amelyek egy termény mennyiségét kísérték, f elteszem a kérdést, hogy az FVMben működő hivatal hogyan fogja tudni koordinálni ezt az árumozgást. Ezen aggályaimmal a törvénytervezetet szükségszerűnek tartom, de sajnos ez a törvénytervezet számtalan ponton támadható, számtalan pontban nem világos, teh át félő, hogy azt a hatást nem fogja teljesíteni, amire meg lett alkotva. Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Farkas Imre képviselő úrnak adom meg a szót, MSZPfrakció. FARKAS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A törvény szükségességét, célját és eszközeinek többségét a korábbi vitában sem vitatták, és ezért az előterjesztés, úgy érzem, jónak mondható. Természetesen vannak kritikus pontjai, amelyek még megoldásra várna k. Kétségtelenül ilyen a beszállítói biztonság javítása érdekében megfogalmazott 29. §. Felszólalásomban kizárólag ezzel kívánok foglalkozni, részben azért, mert választókörzetemben sokakat érint ez a probléma, részben azért, mert korábban is számos javasl attal éltem ezen a területen, és mindezek alapján hozzá kívánok járulni egy sokak számára elfogadhatóbb konstrukció kialakításához. A beszállítói biztonság megteremtésének fontosságát és szükségességét senki sem vonja kétségbe. Helyes az a célkitűzés, amel y a mezőgazdaságból élők számára méltányos jövedelem elérését akarja biztosítani. Sokak számára vállalható a 29. § indoklásában megfogalmazott cél is, mely szerint meg kell teremteni a termelők beszállítói és jövedelembiztonságát, a törvényben erősíteni ke ll alkupozíciójukat más piaci szereplőkkel szemben. Hogyan akarja a törvény ezt megteremteni? Egyrészt előírja, hogy a termelőtől átvett termék árát 30 napon belül ki kell fizetni; másrészt azok számára, akik ennek nem tesznek eleget, büntetésként a jegyba nki alapkamat
