Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP):
512 Az első: arról, hogy az üzemi tanácsok mennyire kirekesztettek vagy nem, csak annyit szeretnék önnek mondani, biztos ön is tudja, hogy a szakszervezeti tisztségviselők döntő többsége egyébként az üzemi tanácsokban jelen lévő emberekből tevődik össze, tehát ilyen értelemben, úgymond, a direkt átjárás mechanizmusa is mű ködik. A másik dolog pedig, hogy a szakszervezetek mennyire a saját érdekeiket képviselik: ezt is biztos tudja, hogy a szakszervezetek nem arra szegődtek, hogy a saját tagjaiknak az érdekeit képviseljék, hanem a munkavállalók érdekeinek a képviseletében té nykednek és dolgoznak. No, ezt kizárva, ezt a gondolkodást nem folytatva, még egyszer csak szeretném a figyelmét felhívni, és kérni, hogy igazából a jogharmonizációval kapcsolatos teendőink legyenek a fókuszban, illetve azok a kérdések, amelyek a munkaváll alók, a munkaadók érdekeit szolgálják, ami a versenyképességet erősíteni tudja, illetve ami a foglalkoztatási jogbiztonságot meg tudja teremteni. Én azt gondolom, ennek sokkal nagyobb értelme van, hogy erről vitatkozzunk. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur Lás zló) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Őry Csaba, a Fidesz képviselője. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tényleg nem akartam már hozzászólni, de sajnos így van ebben a műfajban, hogy szó szót követ. Képviselő Úr! Tanácsolom önnek, hogy tanulmányozza az Alkotmánybíróság döntéseit. Ha jól emlékszem, egy konkrét ügyben, valamikor 1992 környékén - kikeressük majd megfelelően a döntést - pontosan ez merült fel, hogy vajon a szakszervezet általában a munkavállalót képvi selheti, vagy csak a munkavállaló felhatalmazása alapján képviselheti konkrét ügyekben, és az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a szakszervezet konkrét felhatalmazás alapján képviselheti a munkavállalót. Tehát az, hogy a szakszervezetek érdeklődnek általános elvi kérdések iránt is vagy általános politikai kérdések iránt is, szívük joga, megtehetik, de a felhatalmazásuk arra van, hogy azoknak az érdekeit képviseljék, akik őket megválasztották. Egyébként megnyugtatom a képviselő urat, természetesen semmiféle fó biám nincs, bár kétségkívül, miután eltöltöttem néhány évet szakszervezetben, ismerem ezt a terepet, tudom, hogy miről beszélek. Ennek megfelelően azt szeretném mondani, valóban nem titkolták soha, hogy van ellenérzésük az üzemi tanáccsal szemben, és más é sszerű magyarázat, mint hogy engednek az ő kifogásaiknak, nincs arra, hogy miért kívánnak gyengíteni, elvenni olyan üzemi tanácsi jogosítványokat, amelyek hasznosak a munkavállalók számára. Tehát ha úgy tetszik, segíteni szeretnék önöknek, amikor találok e gy okot arra, hogy vajon miért teszik ezt, hiszen valójában megindokolni a szabályt sem szakmai szempontból, sem emberi jogi szempontból, sem célszerűségi szempontból nemigen lehet. A magam részéről én tényleg azt javaslom, hogy most ezt fejezzük be, majd a bizottságban folytatjuk tovább, ha kell, a vitát. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Kárpáti Zsuzsának, a Szocialista Párt képviselőjének. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tiszt elt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném mindenekelőtt leszögezni, hogy ez a kormány a szociális párbeszéd kormánya; ez nemcsak ennek a munkatörvénykönyvmódosításnak a kapcsán kerül előtérbe, hanem számtalan megtett intézkedéssel kapcsolatban is , de konkrétan a munkatörvénykönyv módosítása kapcsán egy újabb szociális
