Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
493 Elsőként megadom a szót Vargáné Kerékgyártó Ildikónak, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő asszony. VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! K edves Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A bizottság többsége azt a munkajogi jogharmonizációs folyamatot, amelynek utolsó jelentős lépése a benyújtott törvényjavaslatban szerepel, fontosnak, a munka világában előrevivőnek ítélte. (10.00) Ezért a törvényjavaslatot 12 igen szavazattal és 8 tartózkodással általános vitára alkalmasnak minősítette. A munka törvénykönyve módosítása során öt európai uniós irányelv átvételére kerül sor. Különösen fontos ezek közül a munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállalók jogvédelméről, a határozott ideig tartó munkavégzésről, a részmunkaidős foglalkoztatásról, a munkaidő megszervezésével kapcsolatos újabb szabályokról szóló irányelvek követelményeinek a magyar jogba tör ténő átültetése. A bizottsági vitában az irányelvek közül ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt sokszor szóba került a részmunkaidős foglalkoztatás szabályainak átvétele. Sajnos, hazánkban az európai országokhoz ké pest ez a foglalkoztatási forma kevésbé elterjedt. Az irányelv átvétele elősegíti az ilyen jellegű foglalkoztatás elterjedését, hozzájárul az elterjedés akadályainak lebontásához. Lehetővé válik a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, a családi élet és a mun kavégzés hatékonyabb összeegyeztetése, és fontos szerepet játszhat a munka melletti képzés és tanulás elősegítésében. A bizottsági vitában többen fontosnak tartották kiemelni, hogy mielőtt a törvényjavaslat a tisztelt Ház elé került, ellentétben a korábbi évek kormányzati gyakorlatával, az Országos Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta, a munkaadók és a munkavállalók hosszas vitában konszenzusra jutottak, és teljes mértékben egyetértettek a kialakított szabályokkal. Így tehát kölcsönös konszenzus alapján kerül tek be a tervezetbe a jogharmonizációt nem érintő, de sürgős törvénymódosítást igénylő szabályok is. Ilyen a rugalmas foglalkoztatást jobban biztosító új ügyeleti, készenléti szabályok bevezetése, az anyák védelméről szóló egyezmény beemelése, a színlelt v állalkozások elleni, állami fellépéssel összefüggő szabályozás, és a munkavállalók védelmét szolgálja az a rendelkezés is, amellyel a rendes munkaidő alatt teljesíthetetlen teljesítménybérkövetelményeket megállapító munkáltatók elleni fellépés válik lehet ővé. Mindezek figyelembevételével a bizottság többsége támogatja a törvényjavaslatot, és a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az ugyanezen bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Bernáth Ildikó képviselő asszony ismerteti. Képviselő asszony! BERNÁTH ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm. Tisztelt Miniszter Úr! Tisz telt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg ellenzéki oldalról. Kifogásoltuk, hogy a 2002. december 31i határidőt nem tartotta be a kormány, hiszen a törvényjavaslatot csak most, a tavaszi ülésszak kezdetén kaptuk kézhez, holott december 31éig már sort kellett volna keríteni a törvényjavaslat elfogadására. Kifogásoltuk, hogy a benyújtott törvényjavaslat az európai uniós jogharmonizáción túlterjeszkedik, hiszen olyan módosításokat is tartalmaz, amely ek nem követelik meg, nem kívánják a jogharmonizációs cél megvalósítását. A fülünkben csengenek még azok a kifogások, amelyek az előző kormányzati ciklusban a most kormányzó, akkor ellenzéki pártok képviselői részéről sűrűn elhangzottak hasonló esetben; am ikor