Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SCHVARCZ TIBOR, az egészségügyi bizottság előadója:
494 jogharmonizációs célokat szolgáló javaslatot nyújtott be a polgári kormány, önök nemes egyszerűséggel az egyik ilyen javaslatot cselédtörvénynek nevezték. Mi idáig nem ragadtatjuk magunkat természetesen, hiszen a benyújtott javaslatban vannak olyan el őremutató elemek, amelyekkel magunk is egyetértünk, ilyen például többek között az anyaság védelme, illetve a terhességi tesztek vizsgálatának a tilalma, ami természetesen a nőket, illetve a leendő anyákat védi. Kifogásoltuk, hogy a benyújtott törvényjavas lat nem tér ki, ha már egyszer túlterjeszkedik a jogharmonizációs célokon, akkor ugyan miért nem tartalmazza azokat a módosító javaslatokat, amelyek az egészségügyben dolgozók ügyeleti díját lennének hivatva rendezni. Ezt nemcsak mi kifogásoltuk, hanem a b izottsági ülésen jelen lévő állampolgári jogok biztosa is figyelmeztette a bizottság tagjait arra a javaslatra, amelyet már korábban tettek, hogy a munka törvénykönyve és az egészségügyre vonatkozó ágazati külön törvény szabályait az ügyeleti és a készenlé ti díj tekintetében összhangba kellene hozni. Ma az egészségügyi törvény az egészségügyi dolgozók hátrányára tér el, holott a törvény azt írja elő, hogy csak a javukra lehetne eltérni a munka törvénykönyvében megfogalmazott általános szabályokról. Szintén kifogásoltuk a színlelt szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozásokat, amelyeknél úgy érezzük, hogy elsősorban a büntetés és a bírság kiszabásával, a számonkérésnek a kiterjesztésével kíván élni a benyújtott javaslat. Ehelyett véleményünk szerint olyan s zabályozási formákat kellene találni, amelyek megfelelnek egyfelől a gazdaság, a versenyképesség, az alkalmazkodóképesség, valamint természetesen a munkavállalók érdekeinek, jogbiztonsága követelményeinek is. A javaslatban szereplő, nevesített új foglalkoz tatási formák közül a részmunkaidőre vonatkozó szabályok meglehetősen csekély mértékben biztosítanak jogi garanciát azoknak a munkavállalóknak, akik ilyen foglalkoztatási formában kívánnak a jövőben dolgozni, illetve szintén kifogásoltuk, hogy a határozott idejű munkaszerződéseknél a maximális alkalmazási időpont, az öt év megítélésünk szerint túl hosszú. Ugyancsak nem értünk egyet azzal, hogy a jelenlegi készenléti díj 25 százalékos mértékét 20 százalékra kívánja csökkenteni a beterjesztett törvényjavaslat . Amennyiben ez a jogharmonizációval függ össze, bár az erre való utalás meglehetősen homályos mind az indoklásban, mind a törvényjavaslat szövegében, ez esetben, úgy véljük, nem érheti hátrány azt a munkavállalót, aki ma 25 százalékos készenléti díjat kap a munkáltatótól az elvégzett munkáért. Mindezek alapján az ellenzéki oldal tartózkodásával fejezte ki nemtetszését a benyújtott törvényjavaslat ügyében. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig a z egészségügyi bizottság előadójának, Schvarcz Tibor képviselő úrnak adom meg a szót. Képviselő úr! DR. SCHVARCZ TIBOR , az egészségügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az egészségügyi bizottság a feb ruár 12i ülésén megtárgyalta a munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottságban igen élénk vita bontakozott ki egy paragrafus kapcsán, éspedig a 22. § kapcsán, amely az ügyeletet, illetve az egészségügyben végzendő készenlétet sza bályozná. A tárca képviselőivel a bizottság képviselői előzetes konzultációt folytattak, és egy olyan megegyezés született, örömünkre, hogy a 22. §hoz egy bizottsági kapcsolódó módosító indítványt nyújtunk be, amely egyértelművé teszi, hogy a munka törvén ykönyvének ez a módosítása jelen esetben nem vonatkozik az egészségügyi dolgozókra. A bizottsági vitában részt vett Lenkovics Barnabás úr, az állampolgári jogok biztosa, és részt vett a Magyar Orvosi Kamara képviselője is. Bizottságunk képviselői régóta pr óbálkoznak megoldani az orvosi ügyelet fogalmát, és nagy örömünkre szolgált, hogy először a magyar jogtörténetben a munka törvénykönyvében megjelent az ügyelet fogalma. Az ügyelet fogalmának a munka törvénykönyvében való meghatározása azért is fontos, mint ezt Lenkovics Barnabás úr is elmondta, mert a munka törvénykönyve a munka
