Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
490 módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/2052. számon, a bizott ságok ajánlásait pedig T/2052/15. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás értelmében húszperces időkeretben. Öné a szó, mini szter úr. KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Alig több mint egy esztendő van hátra hazánk uniós csatlakozásáig. Utoljá ra 2001ben tárgyalt a Ház olyan előterjesztést, amely munkajogi jogharmonizációról szólt. Az előttünk lévő javaslat e folyamat utolsó nagy lépése. A törvényjavaslat elfogadásával elmondhatjuk, hogy a magyar munkajogi feltételrendszer teljeskörűen megfelel az Európai Unió elvárásainak, mondhatjuk, munkajogi téren európaiak vagyunk. Ez persze közös siker, az elmúlt tíz év kormányainak, az ebben a munkában részt vevő szociális partnereknek, munkavállalóknak, érdekképviseleteknek, munkaadói szövetségeknek a kö zös eredménye. Ez a siker ugyanakkor nem zárja le, ez a munka nem zárja le a munkajogi szabályozás további szükséges lépéseit, de megnyitja az utat a munkajogi szabályozás szempontjából az európai integrációnk előtt. Fontos hangsúlyozni, hogy az európai me llett a saját elvárásainknak is meg kell feleljünk, amikor a munkajogi szabályozást módosítjuk: a hazai munkavállalókénak, munkaadókénak, hiszen az Unióhoz való csatlakozásunk végül is saját magunkért, a saját boldogulásunk elősegítése érdekében fontos. Az Unió felé fennálló jogharmonizációs kötelezettségünket a szociális partnerek is magukénak érzik, ezért a javaslat benyújtását széles körű érdekegyeztetés előzte meg, többek között azért, hogy megismerhessük az érintettek véleményét, hogy az álláspontjukat integrálhassuk a mostani javaslatunkba. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottsága és a plenáris ülés több alkalommal vitatta meg a munka törvénykönyve mostani módosítási tervezetét. Az egyeztetési folyamat során a kormányzat a munkavállalói é s a munkáltatói oldal által közösen kimunkált javaslatokat a törvény tervezetébe beépítette, ezért most megelégedéssel jelenthetem önöknek, hogy nincs olyan rendelkezése a szövegnek, amelyben ne született volna konszenzus a munkavállalók és a munkáltatók k épviselői, valamint a kormány között. A javaslat előkészítése során kikértük a munkajog területén elismert szaktekintélyek, bírák, egyetemi tanárok, neves ügyvédek, valamint humánpolitikai területen dolgozó gyakorlati szakemberek véleményét, megismertük ál láspontjukat, akik nyilván tapasztalatukkal, nemzetközi kitekintésükkel segítségünkre voltak abban, hogy megformáljuk az új szabályokat. Most, a munka törvénykönyve tavaly nyár óta készülő módosítási javaslatában öt európai uniós irányelvet harmonizálunk. A törvényjavaslat a munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállalók jogvédelméről, a határozott ideig tartó munkavégzésről, a részmunkaidős foglalkoztatásról, a munkaidő megszervezésével kapcsolatos újabb szabályokról és a tengerészek munkaidejéről szóló irá nyelvek magyar gyakorlatba való átültetésére irányul most. Ezek közül elsőnek a munkavállalók jogainak a vállalkozások vagy üzletrészek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó irányelvnek az átvétele alapvetően módosítja a munkajogi jogutódlás eddigi szabályait. Az európai szabály átruházáson valamely vállalkozás, üzlet vagy ezek egy részének más munkáltató részére szerződés alapján történő átruházását vagy egyesülését érti. Ezzel egyúttal a munkavállalók átvétele is törvény erejénél fogva meg kell ho gy történjen. A hatályos magyar joghoz képest ez a szabály biztosítja a munkahelyek megtartását, a továbbfoglalkoztatás lehetőségét, ezzel jelentős előrelépést jelentve. Mivel az irányelv hatálya kiterjed a hatósági tevékenységet nem folytató közintézménye kre is, így külön szabályozást igényel az az eset, amikor nem jogutódlás, hanem jogállásváltozás történik amiatt, hogy a munka törvénykönyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerül a másik törvény, illetve a köztisztviselők jog állásáról szóló törvény hatálya alá a munkavállaló.
